kulcsár edina
Szombat reggel tíz órakor, a szolnoki római katolikus temetőben vette kezdetét Grófo Kozák László, művésznevén Nagy Grófo temetése.
A roma folklór királyaként tisztelt és számon tartott Nagy Grófót szombaton temették el. A zenész csupán 49 évet élt, a koronavírus szövődményei következtében hunyt el december elején.
A temetése a roma hagyományok szerint zajlott, szerettei méltóképpen búcsúztak a családfőtől. A koporsót négylovas hintón vitték közel két órán keresztül a temető bejáratától a sírhoz, miközben Kis Grófo és a testvére, Gyémi szinte végig énekeltek édesapjuk tiszteletére.
A zenész özvegye a menet elején, a koporsóra borulva gyászolta imádott férjét. Énekelve, egyszerre sírva és mosolyogva búcsúztatták a családfőt, roma szokás szerint. Az énekes idő előtt távozott ebből az életből, de a családtagok a mérhetetlen fájdalmuk közepette szeretettel emlékeztek meg Nagy Grófo tartalmas és sikeres életéről.
Lajcsi rengeteg temetésen járt már az utóbbi évtizedekben, hiszen trombitaművészként gyakran kap felkérést arra, hogy fújja el a takarodót, ezzel adva meg a végtisztességet az elhunytaknak. A zenész mégis azt mondja, korábban soha nem tapasztalt a szombatihoz hasonló érzéseket sem magában, sem a gyászolókban…
„Sok búcsúztatón fújtam már el a takarodót, Nagy Grófo temetése egészen másképpen szólt és másképpen hatott, mint eddig bármikor. Most egy olyan zenészbarátomért szólt a trombita, akinek a hangját, amíg élek, nem felejtem el. Kis Grófo kérésére egy vidámabb dalt is fújtam. Eljátszottam az Aranyesőt, amit külön erre az alkalomra áthangszereltem. Miközben szólt, levették a koporsóról a díszes takarót és ebben a pillanatban többen extázisba estek, ami rám is hatott. Azt hiszem, soha nem volt még ekkora jelentősége ennek a dalnak” - mesélte még mindig az élmény hatása alatt Galambos Lajos.
„Ha szabad így fogalmaznom, még mindig nem tértem magamhoz. Az egyik pillanatban elsodort a jelenlévők mély fájdalma, a másikban pedig vitt magával a féktelen bulizás, amivel felidézték Nagy Grófo emlékét. Beleégett a retinámba az a látvány, ahogyan az özvegy öt vagy hat órán át ölelte férje koporsóját” - fűzte hozzá a trombitavirtuóz.