Galambos Lajcsi: Ideje szerényebben élnem

Január 25-én ünnepli a hatvanadik születésnapját Galambos Lajcsi. A mulatós zene atyja álmodni sem tudott volna teljesebb és sikeresebb életet annál, mint amit az elmúlt évtizedekben megélt. Igaz, ma már sok mindent másképpen lát, mint karrierje kezdetén.

„A negyvenedik születésnapomat Ausztriában tartottam, amire a TV2 egy nagy forgatást rendezett. Több száz köszöntést kaptam, többek között világ­sztároktól is, úgy mint például Lou Bega, ami csodálatos korszaka volt az életemnek, ám idén teljesen máshogy tervezem a születésnapomat. Nem leszek Magyarországon, ha úgy tetszik, társadalmi szerepvállalást végzek, ami egy erkölcsi kiigazodási pont lesz számomra. Ez az utazás reményeim szerint egy újratervezés lesz, amely során egyedül, csak magamban leszek. Ez elkövetkezendő né­hány napban szem­benézek az elmúlt évek történéseivel, és számot vetek az életemmel„ – vallja be a Borsnak Galambos Lajos, aki 2019 januárjában egyszer már részt vett egy zarándokúton, az El Caminón, ám mostani utazása, úgy véli, még nagyobb hatást fog gyakorolni az életére.

„Ha őszinte vagyok, na­gyon szeretek egyedül lenni, ami mindig is nagy problémát jelentett a családom számára. Rendkívül sok lemondással jár egy művész­élet, például nem megyek moziba, nem szórakozom, és nem lógok a Netflixen naphosszat. Számomra a szórakoztatás, a trombita az első! Hatéves korom óta tanulok zenélni, erre tettem fel az életemet, ám azt is elfogadom, ha valaki ezzel nem tud együtt élni. A családom a mai napig nem tudott megbarátkozni „Lagzi Lajcsival”, s jól tudom, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Ezt az életformát valaki vagy a kezdetektől elfogadja, vagy so­sem fog hozzászokni, mert nem lehet. Tudom, hogy nehéz megérteni, de nekem a karrierem és a si­kerem ugyanolyan gyerekem, mint Bo­gi, Istvánka és Lalika. A család persze na­gyon fontos, de amikor vá­laszthattam volna, hogy minden fürdetésre haza­érek vagy inkább járom az országot és koncertezem, akkor az utóbbit választottam. Erre nincs mentségem, és nem is keresek. Ez az én döntésem volt, amit sohasem bántam meg, és nem is fogok! Gyerekkorom óta arra készültem, hogy megtapsoljanak, s rengeteg munkám van abban, hogy az ország kedvenc trombitásának nevezzenek. Most sem csinálnám másképp az élete­met! ”– vallja be a ze­nész, aki egyvalamin azonban mégis szeretne változ­tatni:

„Rájöttem, hogy a kevesebb is elég! Csak trombitából tizenkét darabom van otthon, pedig egyszerre csak egyet tudok fújni... Itt az ideje megválnom minden olyan dologtól, amire nincs szükségem, hisz egy idő után az ember akarva-akaratlanul is ezektől teszi függővé a boldogságát. A lemondás persze nem könnyű feladat, de itt az ideje megtanulnom szerényebben él­ni! „– magyarázza Lajcsi, aki már tavaly év elején megkezdte az új életét, hisz a százharminc hektáros, tizenhét szobás, boldogasszonypusztai villájából egy öt­ven négyzetméteres kis csónakházba költözött.

„2020 tavaszán egy könnyűszerkezetes, ötven négyzetméteres kis házat építettem a birtokon, amibe azóta is életvitelszerűen élek. Mondhatni, megtalált a monogámia, és nagyon jól elvagyok. Amolyan polgári életet élek, etetem a halakat, a vadakat, és élvezem, hogy a családom közvetlen közelében, de mégis csak magam vagyok!”