10 magyar film, amiket a legjobban szeretünk (x)

Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy valami a kategóriájában a legjobb, a filmes műfajon belül pedig összehasonlítani egy rajzfilmet egy nagyjátékfilmmel – ezért minden lista valamennyire szubjektív, de legalább ennyire inspiratív is: tippeket adhat, milyen alkotást lenne érdemes felkutatni. A kutatás ráadásul most igazán egyszerű, mert az új magyar streamingszolgáltató, a Filmio kínálatában megtalálhatjuk a válogatásban szereplő filmek mindegyikét. December végéig csak 890 forint az előfizetési díj, aztán már csak néhány kattintás, és indulhat az otthoni mozi!

Lássuk, hogy a mafab.hu listájáról böngészve, a nézői értékeléseket figyelembe véve, melyek azok a filmek, amelyek kedvencünkké váltak és bármikor újranéznénk őket!

„Ki kéne valamit találni, mert a végén mehetünk vissza a balettba ugrálni!” – ki ne hallotta volna már ezt a mondatot? És még hány olyan emlékezetes poén rejtőzik a 93 perces animációs filmben, amit 1986-os bemutatása óta generációk ismételgetnek. A rajzfilmhősöknek hangjukat kölcsönző színészek miatt is bele tudunk feledkezni a sztoriba: Benedek Miklós Mr. Teufelként, Haumann Péter Safranekként, vagy Mikó István Lusta Dickként felejthetetlen alakítást nyújt.

Még egy animációs film, amit nemcsak a gyerekek néznek meg szívesen. A kis Vuk történetét Dargay Attila vitte vászonra még 1981-ben, és máig az egyik legkedveltebb egészestés magyar rajzfilmnek számít. Tökéletes családi program, ha a gyerekekkel együtt éljük át a kis rókakölyök kalandjait.

Egy film komoly és aktuális mondanivalóval. A 2019-ben bemutatott „Szép csendben” a tanár-diák viszony kényes témáját feszegeti egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája szemszögén át. A zenekarhoz csatlakozó csellista lánynak tényleg viszonya van a 60 éves karmesterükkel? Major Erik és Bognár Lulu pályakezdő tehetségek mellett Máté Gábor, Schell Judit és Szamosi Zsófia a főszereplői a filmnek, amely egy jó bizonyítéka annak, hogy nem feltétlenül csak nevetni járunk moziba.

A film, amiből megtudjuk, hogy az élet nem habostorta. Bacsó Péter filmje azért is különleges, mert az elkészítése után tíz évre dobozba zárták, és 1981-ben vetítették először Cannes-ban, cenzúrázva. A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója 2019-ben. A kivágott jelenetek negatívjait a Mafilm fóti telepén selejtezésre ítélt filmtekercsek között találták meg a szakemberek, és hiánytalanul be tudták illeszteni a filmbe. Mindennek köszönhetően most kiváló minőségben az eredeti, cenzúrázatlan változat is látható a Filmio kínálatában.

A Sánta Ferenc azonos című regényéből készült filmadaptációt Fábri Zoltán rendezte 1976-ban. Különleges képi világ, zseniális színészek, és egy 1944 Magyarországán játszódó történet. A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata. Latinovits Zoltán legjobb szerepei között tartják számon ezt az alakítást, már csak ezért is érdemes elővenni vagy akár újranézni a filmet.

A magyar filmtörténet legnagyobb közönségsikere digitálisan felújított verzióban érhető el a Filmio kínálatában. Kabos Gyula és Csortos Gyula teszik feledhetetlen és megunhatatlan komédiává a történetet az úrhatnám lakájról és a kevésbé kifinomult gazdájáról, aki a hagymát is hagymával enné. A film egyben bepillantást enged a harmincas évek Budapestjének pezsgő, nagyvárosi életébe.

Szerelem, bosszú, lóverseny – egy kis történelemmel fűszerezve. A leghíresebbé vált magyar versenyló vágtáit úgy izgulhatjuk végig, mintha magunk is ott ülnénk a lelátón, valahol Ferenc József alatt pár sorral. A történet magával ragad, segíti ezt az elragadó képi világ, a korhű környezet,a lenyűgöző jelmezek és Petrik Andrea és Nagy Ervin kiváló alakításai. Nem véletlen, hogy a „Valami Amerika” rendezőjének, Herendi Gábornak ez a 2017-es filmje óriási közönségiker lett.

Örkény István „Tóték” című kisregényének filmes átdolgozása a magyar film történetének egyik legcsípősebb szatírája. A második világháború idején járunk, egy fronton szolgáló fiatal fiú levélben írja meg családjának, hogy az őrnagya hozzájuk érkezik betegszabadságra. A család pedig készül a vendég fogadására, de arra, amit végül az őrnagy úr érkezése jelent számukra, egyikük sem számít. Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre, két megismételhetetlen színészóriás egy filmben, Fábri Zoltán rendezésében.

Még egy film a világháború időszakáról, még egy film Sinkovits Imrével. Az 1965-ben bemutatott vígjáték azért is lett különösen népszerű, mert másként dolgozta fel a korszakot, mint ahogy a szovjet, vagy akár amerikai filmekben korábban láthattuk. Itt a főhősök csetlő-botló kisemberek, akik nevetni is képesek a háború borzalmain. A Keleti Márton rendezte alkotásban még az epizódszerepeket is a kor ismert színészei játszották. „Az oroszok már a spájzban vannak!” – a kultikus vígjáték szállóigéit mindenki ismeri.

A balatoni nyárban sűrűn repkednek a poénok és a pofonok. A magyar Piedone nyomoz. Kemény ökle elől nem menekülhetnek a bűnözők. Ötvös Csöpi és Kardos doktor akcióban és ha ők ketten nyomozásba lendülnek, akkor a bűnözőknek minden okuk megvan az aggodalomra. Mi pedig még 40 év távlatából is kiválóan szórakozunk az olyan poénokon, mint „alacsonyan szállnak a stukkerek”. Bujtor István és Kern András párosa örökérvényű, bármikor újranézhető.

Bármelyik filmet is szeretnénk meg- vagy akár újranézni, a Filmio kínálatában megtalálhatjuk őket. És még sok minden mást is a magyar nemzeti filmkincsek közül! A filmekre rákereshetünk akár szereplők, rendezők, vagy bizonyos tematikák szerint is. Garantáltan mindig találunk egy újabb filmet, amit egyszerűen muszáj lesz megnézni. További részletek: www.filmio.hu