TÜZELŐÁLLÁS

Milliárdos kártérítést kellene fizetni a stadionstop esetén

Gyulai Miklós ismertette a terveket a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra szánt stadion építése kapcsán.
  • Szerző: Ripost

Egy városrész revitalizációjáról is szól a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra tervezett stadion építése, a létesítmény a vb után közösségi célokat is szolgálna.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Gyulai Miklós szerint egy városrész revitalizációjáról is szól az új stadion építése
Fotó: MTI

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója a terveket ismertetve elmondta, a tervezett helyszín, a Csepeli-sziget északi részén a Duna-part jelenleg nem elérhető a lakosok részére. Egy volt gyárterületről van szó, ahol szennyezett anyag kerül a folyóba, és szemétlerakónak használják.

Karácsony Gergely főpolgármester fő célként határozta meg, hogy a Budapesten megvalósuló új beruházások növeljék a zöld területet, legyenek fenntarthatóak és a közösség számára is elérhetőek. A tervezett atlétikai centrum mindhárom feltételnek eleget tesz – mondta Gyulai Miklós. Jelezte, megválasztása másnapján levelet írtak Budapest új főpolgármesterének, időpontot kérve, hogy ismertethessék az elképzeléseket – választ még nem kaptak.

Gyulai Márton hangsúlyozta, a világbajnokság után visszabontanák a lelátók egy részét, a felső karéjra 95 fa kihelyezését tervezik, ide többek között görkorcsolya pálya és egy közösségi futópálya kerülhet. A Duna-part rendezésével nyolc hektár zöld terület jöhet létre.

A vb várható hatásáról kiemelte, hogy egy felmérés szerint a 2017-es londoni világbajnokság gazdasági haszna átszámítva 60 milliárd forint volt és a résztvevők 81 százaléka két éven belül újra visszatért az angol fővárosba. Idézte Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét, aki szerint két világsportág van, ebből az egyik egyéni, az atlétika. Az idei dohai világbajnokságon 210 ország versenyzői indultak és a sportesemény egymilliárd tévénézőt vonzott.

Gyulai Miklós hozzátette, az atlétika az ötödik legsikeresebb sportág Magyarországon, az igazolt sportolók száma az elmúlt években többszörösére emelkedett, a diákolimpia atlétikai versenyein pedig több mint 120 ezer gyerek vesz részt, miközben a sportágnak nincs otthona. Felhívta a figyelmet, hogy ha Budapest nem rendezheti meg a 2023-as vb-t, akkor több milliárd forintos kártérítést kellene fizetni, és a visszalépés akár több évre visszavetné a sportágat.

Karácsony Gergely csütörtökön, miután részt vett a kormányülésen, a Csepel-szigeti atlétikai stadion építéséről és az atlétikai világbajnokságról közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a fővárosi önkormányzat részletesebben tudjon tájékozódni a beruházásokról és a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését. Hozzátette, alaphozzáállásuk nem támogató, de egy ilyen fajsúlyú beruházás tekintetében „fontos minden körülményt mérlegre tenni”.