Lerántotta a leplet A nemzet lánya titkairól a rendező

Diana hercegné vagy Britney Spears? Törékeny naiva, vagy a cseh történelem első, igazi feminista alakja? Zdeňka Havlíčková A nemzet lánya főhőse életéről szóló sorozat már meghódított a Direct One streamingjét. Egyik rendezője, a magyar-román származású Cristina Grosan, aki exkluzív interjút adott az Origónak. A rendezőnő megosztotta, hogy találták meg a sorozat főszereplőjét, milyen érzés tojással fejbe dobni valakit, illetve hogy aradi lányként mit jelent számára Zdeňka Havlíčková története. 

A nemzet lánya társrendezője így látta a sorozat megszületését

Miért gondolták úgy, hogy Zdeňka Havlíčková élete filmre kívánkozik? 

A nemzet lánya egy fiatal lány felnövéstörténete, aki lázad, barátkozik, buliba jár, és megszökik otthonról, csak éppen nem most, hanem 1871-ben. Viszont amikor lázad, nem csupán az idősebb generációval száll szembe, hanem azokkal a cseh nemzeti hősökkel is, akik a mai Csehország alapjait megteremtették, és akikről ma utcákat, tereket neveznek el, illetve akiket a tízezres cseh koronán is ábrázolnak. Az ötlet Lucie Vaňková forgatókönyvírótól származik, ő talált rá Zdeňka történetére. Amikor először meséltek nekem erről a történetről Matěj Chlupáček és Maja Hamplová cseh producerek, egy fiatal lány nagyon sajátos felnővéstörténete fogott meg. Zdeňka egy olyan fiatal lány, aki korán árva lett, és egy híres apa árnyékában nőtt fel. Karel Havlíček Borovský a csehek számára olyan jelentős személyiség, mint a magyaroknak mondjuk Kossuth Lajos. Egy történelmi alak, akiről minden cseh diák tanul az iskolában. Mégis kevesen tudják, hogy volt egy lánya, aki bár nagyon fiatalon, 24 éves kora előtt meghalt, élete tele volt fordulatokkal. A kor politikusai a Nemzet Lányát akarták faragni belőle, hogy példaképként állítsák a cseh nők elé, miközben ő csak a fiatalságát szerette volna megélni. A nyilvánosság előtt kellett felnőnie úgy, hogy mások diktálták a szabályokat. Ezt a belső feszültséget és kettősséget szerettük volna átadni a nézőknek.

Ahogy mondta, Zdeňka élete igen rövid volt és számos tragédia övezte, kezdve az árvaságától, a férfiakhoz fűződő végletes viszonyáig. Nevezhetjük őt ön szerint a cseh feminizmus egyik úttörőjének? 

A nemzet lánya számomra inkább egy felnövéstörténet, amelyben a főhős először találkozik a szerelemmel, együtt lóg az iskolából a kortársaival, és az őszi bálra készül. Mi, alkotók, a történelmi karakter alapján alkottuk meg a saját Zdeňka-verziónkat. A valóságban a történet több mint 16 évet ölel fel, de a mi sorozatunk másfél évet fog át. Teret adtunk a fikciónak, miközben igyekeztünk megőrizni mindazt, amit a valódi karakter esszenciájának gondolunk. Ahogyan a valóságban, úgy a sorozatban is Zdeňka naiv, és elfogad egy ajánlatot a politikusoktól, akik kiemelik őt a szegénységből, lehetőségeket biztosítanak számára, de cserébe elvárják, hogy élete nagy döntéseiben ők irányítsanak. Zdeňka beleszeret egy lengyel báróba, aki az Osztrák–Magyar Monarchiában szolgál katonaként, ami egyáltalán nem tetszik a cseh politikusoknak. Későn döbben rá, hogy mindezért a szabadságát adta el, így érthető módon próbálja visszaszerezni és érvényesíteni szabad akaratát. Ebből a szempontból akár egy feminista olvasata is lehet a történetnek, hiszen a fiatal lány követeli, hogy a férfiak is komolyan vegyék őt és az életét, ami egy nagyon ösztönös reakció.

Mennyiben tudtak hűek maradni Zdeňka Havlíčková valódi életéhez a sorozat készítése során? 

1870-as években járunk a sorozatban. Zdeňka valódi története kiindulópontként szolgált számunkra, de mi egy kicsit másképp szerettünk volna mesélni erről az időszakról, kortárs szemlélettel, humorral, iróniával és váratlan fordulatokkal. Egy nagyon ismert korszakról készítettünk sorozatot, amiről mindenki tanul a gimnáziumban, a cseh nemzeti ébredésként maradt meg a történelemben. Az 1867-ben, Deák Ferenc elképzelései alapján megvalósult kiegyezés eredményeként jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia, és a csehek is egy hasonló megoldásra vágytak. Először nekem, mint erdélyinek, alaposan meg kellett ismernem a cseh történelmet. Ezt követően a színészek is mélyen beleásták magukat az adott karakterek valós élettörténetébe. A sok próba és improvizáció révén játékos, élettel teli kapcsolatokat tudtunk a képernyőre vinni, amit remélem, a magyar nézők is élvezni fognak!

Hogy jut el egy magyar-román rendező odáig, hogy egy cseh történelmi sorozatot készítsen?

Ez számomra is egy igazán váratlan fordulat volt. 2018-ban még "A legjobb dolgokon bőgni kell" című első nagyjátékfilmemen dolgoztam Magyarországon, amikor megkaptam egy cseh forgatókönyv első változatát, mondván, hogy sok a hasonlóság az én filmjeim és a történet között. Azóta szerencsésen alakultak a dolgok: le is forgattuk magyar kisebbségi koprodukcióban, és Velencében mutattuk be "Hétköznapi kudarcok" című filmet, Kerekes Vica is szerepel benne. Mivel a film három különálló történetet mesél el, a casting hosszú időt vett igénybe. Ezalatt elég jól megismertem a casting directort, Maja Hamplovát. Egy évvel később felhívott, hogy producere lesz egy sorozatnak, amely a CANAL+ első saját gyártású produkciója lesz Csehországban. Bár már van egy rendező Matěj Chlupáček személyében, Maja rám is gondolt, mert úgy érezte, a kettőnk munkája jól kiegészítené egymást. Valóban, ez egy nagyon cseh történet, de ha belegondolok, aradi lányként nem kell messzire mennem, hogy  kapcsolódási pontokat találjak – hiszen mi is a Magyar-Osztrák Monarchia részei voltunk 1871-ben. A saját epizódjaimat Győri Márk magyar operatőrrel forgattuk, az 5. epizódban pedig egy nagyon tehetséges magyar színésznő, Wrochna Fanni is feltűnik, aki lengyelül beszél, hiszen apai ágon lengyel felmenőkkel rendelkezik. Az előkészítés során a munka magyar nyelven is folyt, hiszen a díszlettervező, Boráros Henrich szlovákiai magyar származású.

Rendezőtársával, Matěj Chlupáčekkel milyen volt a közös munka egy ennyire női központú történeten? Felosztották a feladatokat vagy ütköztek a női és férfi szempontok a felvételek során? 

Matějjel már a kezdetektől megtaláltuk a közös hangot, hiszen mindketten nagy filmrajongók vagyunk. Először is egy moziban találkoztunk, ahol lelkesen beszélgettünk egy másik filmről. A közös munka nagyon gördülékenyen indult, mert már a kezdetektől együtt építettük fel Zdeňka világát. Jártuk Csehország kastélyait, és inspirációkat gyűjtöttünk. Egyáltalán nem a női vagy férfi szempontok voltak a meghatározók. Egy erős karakter történetét meséljük el, ahol az érzelmek és a hitelesség a legfontosabbak, valamint az, hogy a nézők képesek legyenek kapcsolódni hozzá.

Az előzetes alapján mind látványban, mind zeneiségében Sofia Coppola: Marie Antoinette filmje jutott eszembe. Hogy született meg az koncepció, hogy korhű filmet készítsenek, a mai kor zenéivel, látványvilágával? 

Számunkra abszolút referencia a "Marie Antoinette", de Sofia Coppola egy másik filmje is, a "Csábítás", valamint Marie Kreutzer "Fűző" című alkotása. Ezen kívül inspirált minket a "Nagy Katalin – A kezdetek", a "Dickinson" és még Steven Soderbergh "A sebész" című sorozata is. Rengeteg olyan történelmi filmet és sorozatot láttunk, ahol komoly témákat feszegetnek, komoly hangnemben, ami teljesen rendben van. Mi is egy komoly időszakot dolgozunk fel, de egy másfajta megközelítésben, amely lehetővé teszi, hogy új szemmel tekintsünk a 19. századi történetekre. Úgy gondoljuk, hogy jobban megérthetjük magunkat és a jelenünket, ha visszatekintünk arra, honnan is jövünk, és mi történt előttünk. A nemzet lányával egy romantikus vígjáték-drámát szerettünk volna létrehozni, amely friss szemlélettel közelít a történelmi témához. Egy kicsit provokálni akartunk, és kizökkenteni a nézőt a komfortzónájából. A modern zenéért Simon Goff felelt, aki a "Csernobil" sorozatban és a "Joker" filmben is közreműködött, A látványvilág Boráros Henrich munkáját dicséri, aki a legelső nyilvános vetítésünk alkalmával, a brünói Serial Killer fesztiválon különdíjat (special mention) kapott a legjobb díszletért. Bár modern elemeket is használtunk, a helyszínek mind eredetiek, semmi nem készült stúdióban: régi utcák, kaszárnyák, kastélyok – egyik fő helyszínünk például egyenesen a 16. századból származik. Csehországban számtalan fantasztikus műemlék épület maradt fenn, és hatalmas szerencsénk volt, hogy ezeken a helyszíneken forgathattunk.

Hogyan találtak rá a főszereplő Antonie Formanovára? 

Bár Antonie még nagyon fiatal, már most egy rendkívül aktív színésznő, így számos színházi és filmes szerepében láthattuk. Az ő neve Maja és a CANAL+ kreatív producere, Barbora Mudrová ötlete volt, én pedig először a castingon találkoztam vele, ahol más színészekkel együtt próbált. Már ott látszott, hogy Zdeňka szerepében tökéletesen működik, ezért nagyon örültem az ötletnek. Ez Antonie első főszerepe, és rengeteget dolgozott, hogy felkészüljön. A hosszú forgatási napok mellett akciójelenetei is voltak, amelyeket testdublőr segítségével vettünk fel, de ő maga is aktívan részt vett bennük: fiákerből ugrott ki, belemerült a fagyos tóba, sőt, egy jelenetben nyers tojást vágtunk a fejéhez. A vicc kedvéért előtte magamon is kipróbáltam a tojást, hogy tudjam, mit kérek a színésznőtől. A kísérlet után másnap egy jókora púppal a homlokomon jelentem meg a forgatáson. És mert az élet néha ilyen, a nyers tojásos jelenet végül nem is került be a sorozatba.

Nagyon szuggesztív Antonie jelenléte a képeken és az előzetesben is. A színésznő a való életben is egy ilyen igazi vadóc, energiabomba, mint a karaktere? 

Antonie visszafogottabb és gyengédebb, mint az általa megformált Zdeňka. A minap egy fotózáson voltunk, ahol azon kaptam magam, hogy az ingemet igazgatom, mert attól féltem, hogy rosszul van kivasalva. Antonie rögtön odalépett, és segített megigazítani, mire viccelődni kezdtünk: persze, hogy Antonie segít, de Zdeňka biztos nem szólna. Magában mosolyogva nézné, ahogy az ember egy kicsit hülyét csinál magából, és csak azután nyújtana segítő kezet.

Mit gondol, mit tanulhat egy mai, 2024-es modern nő Zdeňka Havlíčková életérőből? Miért ajánlja nekik ezt a sorozatot? 

Elsősorban azt remélem, hogy ez a sorozat nők és férfiak számára egyaránt érdekes lesz, különösen azoknak, akik kíváncsiak egy fiatal karakter küzdelmeire: arra, hogyan talál rá a szerelemre, és miként próbálja visszaszerezni a szabadságát, miközben a nemzet nagy politikusait a fejük tetejére állítja. Csodálom Zdeňka életkedvét, humorát és kitartását, amelyek olyan univerzális érzelmek, hogy mindenkihez szólhatnak. Bízom benne, hogy a magyar nézők is ugyanígy éreznek majd!

Mi a következő film/sorozat terve? Marad a cseh történelem vagy esetleg más vizekre evezne? 

Jelenleg több projekten is dolgozom párhuzamosan Magyarországon és Csehországban. Itthon a Tiszazugi méregkeverők történetét fejlesztem sorozat formájában "Az angyalcsináló" címen, emellett egy nagyjátékfilmterven is dolgozom, amely a jelenkori Budapesten játszódik, Stalter Judit producer közreműködésével.