tóth gabi
„Ez nem történelemóra, hanem igaz tények ihlette fikció" - védte magát a Netflix még a sorozat legelején.
Ugyan a Bridgerton-sorozat már az elején tájékoztat minket arról, hogy, Shonda Rhimes sorozata fikció, mégis rengeteg olyan apró pont van az alkotásban, ami törénelmileg teljesen összezavarhatja a rajongókat.
III. György brit király felesége, vagyis Sarolta királyné bőrszíne tényleg nem volt teljesen fehér, ezt már több történész is kifejtette. Állításaikat azzal igazolják, hogy bár a korabeli képeken jellemzően fehérre maszkírozták a királynét, mégis a felmenői között voltak a portugál királyi család fekete tagjai is. Emiatt nemcsak bőrének a színe volt szokatlan a brit királyi családban, hanem arcának jellegzetes vonásai is. A történészek azt is feljegyezték róla, hogy a királyné arca "kifejezetten mulatt", az orrát szokatlanul szélesnek, ajkait vastagnak írták le. Így az új Bridgerton történet a Netflixen egész jól alapozta meg a bőrszínt, kiemelve a történetet, azonban azt is érdemes tudni, hogy a sorozat alapját adó, "hogyan kerültek be a fekete bőrszínű emberek a királyi udvarba" szál teljesen alaptalan, Sarolta származása nem volt semmilyen pozitív hatással az Angliában vagy a brit gyarmatokon élő fekete emberekre.
Felemelő érzés megnézni, ahogy egy fiatal lány királynéként megállja a helyét és küzd az igazáért ebben a korban, azonban valójában ez biztosan nem történhetett meg. Ekkoriban a nőknek még esélyük sem volt arra, hogy ilyen befolyással legyenek az emberekre, pláne nem egy ország irányítására.
Az pedig, hogy a nemesi családok közül többen is afrikai, illetve ázsiai származásúak, úgyszintén nem állja meg a helyét történelmileg: ebben a korban csak fehér emberek lehettek arisztokraták az Egyesült Királyságban.
Persze a sorozat felvetése igazán figyelemreméltó: ha ez így történt volna, akkor lehet, hogy még a rabszolgakereskedelem sem virágzott volna úgy Angliában, de a Netflix sorozatának ezen része igazából csak egy bátor fikció.