tóth gabi
Sokan tönkrementek az autóhitelek törlesztésében. Akik még talpon vannak, azoknak felcsillant a remény, hogy nem viszi el kocsijukat a bank. Alacsonyabb fordulattal pöröghet tovább a pénzszivattyú.
Az autóhitelesek is számíthatnak valamifajta forintosításra, miképp a közelmúltban a lakáshitelek esetében történt. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint szerint azért vált sürgetővé a probléma megoldása, mert a bedőlő hitelek „átfertőződést” okoznak, azaz, aki nem tudja fizetni az egyik hitelét, feltehetően hamarosan a másik hitelével is bajba fog kerülni.
Márpedig az adósok között jelentős számban vannak, akik a lakás- és/vagy autóhitelük mellé beszereztek egy személyi kölcsönt, vagy egy méretes áruhitelt is. Természetesen valamennyi deviza-alapú. A felvétel pillanatában jó ötletnek tűnt.
A jegybank ügyvezetője a Napi Gazdaságnak elmondta:
„Devizaalapú autóhitelből maradt 300 milliárd forintnyi, és van még további 65 milliárd forint személyi hitel, összesen 255 ezer szerződés. ...a 168 ezer autóhiteles ügyfélnek van még további 30-40 ezer jelzáloghitele.”
Bennfentesek azt is tudni vélik, hogy azért olyan jól nem járhatnak a hitelre autót vásárlók, min az ingatlanhitelesek. Az utóbbiak ugyanis kedvezményesen, 256,5 forintért szabadulhattak meg a sosem látott svájci frankjaiktól. Ha mégis így lenne, akkor felvetődne a következő kérdés: ki állja a különbözetet?
Aligha lehet ez más, mint a Magyar Nemzeti Bank. A központi bank rendelkezik elegendő devizával, amelyet Windisch László, az MNB alelnöke egy napokban tett sajtónyilatkozatában lényegében már fel is ajánlott a kereskedelmi bankoknak a hitelkiváltáshoz. A lakáshitelek forintosításakor is ez volt a megoldás. Szakértők szerint erre azért volt, és lenne ismét szükség, mert ha a bankok a devizapiacon vásárolnák meg a rengeteg svájci frankot, akkor az a forint jelentős gyengülését eredményezhetné.
A devizaalapú hitelek forintosításának mikéntje arra sarkallja a pénzintézeteket, hogy ne várják meg az állami verdiktet, amely esetleg újabb jelentős terhet rakna rájuk, hanem keressék a megegyezést az ügyfelekkel és minél több devizaalapú autóhitelt forintosítsanak. Ez a folyamat már megkezdődött.
Az autóhitelek központilag szabályozott forintra váltása több ok miatt is várat magára. A döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy mi lehet az a mérték, ami az autóvásárlás érdekében eladósodottak – tehát sok esetben luxusigényeket kielégítő vásárlók -, megmentése érdekében még elfogadható a közvélemény számára.
A nyomós szakmai érv szerint pedig azért is szinte megoldhatatlan, mert a viszonylag egységes ingatlanhitelekkel szemben, az autófinanszírozás számos konstrukcióban zajlott és zajlik ma is, így nagyon bajos egységes szabályt alkotni a forintosításra.