Mutatjuk, milyen a magyar kutyaviadalok titkos világa

Vérben úszott a Mohács melletti vágóhíd, pedig épp üzemen kívül volt, amikor a TEK-esek lecsaptak tavaly július 23-án. A telephelyen egy 44 éves mohácsi és egy 36 éves bácsalmási férfi staffordshire terrierjei verekedtek egymással. A gazdák folyamatosan uszították az állatokat, amik csaknem fél órán át harcoltak, véresre harapdálva egymást.

Tisztes távolból, deszkával elzárt ajtó mögül figyelték őket a „nézők”, a kutyatulajdonosok ismerősei, barátai. A férfiak és a viadal 45 éves őcsényi bírája kedden mindent tagadott a Mohácsi Járásbíróságon, ahol tiltott állatviadal szervezéséért és állatkínzásért kell felelniük, így a bíróság megkezdi az ügy tárgyalását. Tettükért azonban a hazai joggyakorlat szerint legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetést kaphatnak.

Két külön világ a gazdagoké és a szegényeké

Ez az eset csak a jéghegy csúcsa. A harci kutyákat és a viadalok világát jól ismerő Gál Terézia, a Cerberos Pit Bull Rescue vezetője, a bull típusú kutyák mentésével és rehabilitációjával foglalkozó szakember szerint a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. 

"Nagy divat manapság azt mondani, hogy „viadalos kutyám van”. Jól hangzik, sok pénzt is lehet gyűjteni rá. Ám tudni kell, hogy két teljesen különböző réteg foglalkozik kutyák harcoltatásával, ennek megfelelően óriási különbségek vannak viadal és viadal között. Fontos, hogy megkülönböztessük egymástól a gazdag profikat, akik a szó legszorosabb értelmében, mint a sportolókat, kiképzik az összecsapásra a kutyáikat, illetve a „hátsó kertek nagylegényeit”, akik próbálják többé-kevésbé utánozni a nagyokat. Mindkettő értelmetlenül kínozza a kutyákat, de az utóbbi a veszélyesebb az átlagemberekre nézve." - fejtegette.

Kisebb élő állatokat etetnek a gladiátorokkal

Azok, akik profi módon űzik a kutyák harcoltatását, általában nem csak a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető „tiltott állatviadal szervezése” bűncselekményt követik el. Bűnlajstromuk többnyire terjedelmes – ennek megfelelően bukszájuk is tömött -, gyakran drog- és fegyverkereskedők, a kutyákat hobbinak tartják, ezzel együtt nagyon komolyan veszik. 

"Ezek a kutyák lakott területtől messze, egymástól és a külvilágtól is elzárva, kennelekben élnek. Nem túl kényelmesen, mert fontos, hogy nagy legyen a tűrőképességük. Bírniuk kell a hideget és a meleget, az ingerszegény környezet pedig növeli bennük a feszültséget és a frusztrációt, így eleve idegesebbek. Nem városi legenda, hogy bedobálnak nekik kisebb állatokat, kutyákat is, hogy a zsákmányösztönt felébresszék. Pontosan kiszámolják a táplálékuk fehérje-szénhidrát arányát, és gyakran szteroidot és doppingszereket is kapnak. Úgy tűnik, mintha kilátszana a bordájuk, az azonban a harántizmuk. Ahhoz, hogy más kutyákra támadjanak, nem kell sok: elég egy régi rossz élmény, és előtör belőlük az agresszió.

Gyakorlatilag pszichoterrorban tartják őket, és már a harcra való felkészítésük is állatkínzás.

Ezek a kutyák az emberrel alázatosak, így velük nem lenne gond, ha a viadalról az utcára kerülnének. Általában azonban ez nem történik: vagy meghalnak a küzdőtéren, vagy féltve őrzik őket. Egy-egy ilyen képzett gladiátor ugyanis 8-10 millió forintot érhet." – mesélte a %Ripost%-nak a szakértő. 

Az elit bűnözői körök kutyaviadalaira nem juthat be akárki: komoly kapcsolatok nélkül esélytelen. Õk azok, akik lebukni is ritkán szoktak. Volt olyan szemtanú, aki segítséget kért a Cerberostól, de az ügyből nem lett semmi: a bejelentő nem mert a rendőrséghez fordulni, mivel féltette a saját és a családja életét.

Az őrjöngő gyilkológépek emberre is veszélyesek

Ehhez képest a „hátsó kerti” kutyaviadalok szervezői amatőrök. Nem is célirányosan harci célra szerzik be az állatokat, inkább státusszimbólumként, vagy házőrzőnek. Próbálják utánozni a „nagyokat”, több-kevesebb sikerrel. 

Hogy pontosan hogyan is zajlanak ezek a bizonyos "hátsó kerti" viadalok, azt megtudhatja a %Ripost% csütörtöki számából! Keresse az újságárusoknál!