kulcsár edina
A búvárok folyamatosan dolgoznak a hajóbaleset helyszínén, de a munkát nehezíti az erõs sodrás és a nulla látótávolság.
A búvárok folyamatosan azon dolgoznak az elmerült Hableánynál, hogy „felderítsék a hajó állapotát”, a megtalált holttesteket pedig a felszínre hozzák – mondta el az Origónak Szathmári Zsolt, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület elnöke, a búvárok merülésvezetője szerdán.
Ez egyáltalán nem egyszerű feladat, mert a víz alatt nagyjából nulla a látótávolság, amit a TEK videója is bizonyít:
„Úgy kell elképzelni, mintha óránkénti 140 kilométeres szélben, teljesen vakon, egy légzőcsövön kapnák a levegőt egy sisakban, és éles dolgok között kell mászni, mert menni nem lehet. Mindezt nagy sisakban, ami maga 20 kiló, és van egy 80 kilós emberen még 60 kiló ólom és egy ólombakancs. Így kell kúsznia. De ha elengedi a roncsot vagy a létrát, akkor azonnal leszakad” – mondja Szathmári Zsolt. A búvárnak minden egyes lépése meg van tervezve. Tudja, hova lép, és tisztában van a visszafelé út mozdulataival is. Ha eltéveszti, abból nagyon nagy tragédia lehet, például beakadhat valahova.
A búvárok a víz alatt nem látnak semmit, csak tapogatnak. Amikor megfognak valamit, rá kell jönniük, hogy mi az.