Nem a Fidesz, hanem a Kúria volt jogsértő

A taláros testület egyúttal alaptörvény-ellenesnek minősítette, és megsemmisítette a Kúria döntését.  

Az ügy előzményeit így foglalták össze:

A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái 2019. április 8-án Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek.

A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén viszont a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható

A Kúria döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. A Kúria ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.

A döntéssel szemben a FIDESZ-KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy

a Kúria úgy hozott döntést, hogy nem biztosította számukra a nyilatkozattétel lehetőségét, illetve a döntés nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot

és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezve egyben önkényesen korlátozta is e jog gyakorlását.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ésszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés.

Döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását.

Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált ügyben nem volt biztosítva, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították.

A mostani döntéssel az Alkotmánybíróság gyakorlatilag a Kúria eljárását minősítette jogellenesnek, a Fideszét pedig jogszerűnek.