Bemutatták a Fõvárosi Állat- és Növénykertben a különleges kis tatut. Neve még nincs.
A nemrég született kis matakó most négyhetes, és már azt is lehet tudni róla, hogy kislány.
Ismét gyermekáldás volt a matakóknál a Fővárosi Állat- és Növénykertben – tudtuk meg. Az anyaállat már a második kölykét hozta világra. A kicsi április elején látta meg a napvilágot, ám az első három hétben ideje nagy részét az elszáradt növényekből kialakított fészekben töltötte. Bár most is sok időt fordít még pihenésre, a közönség most már egyre gyakrabban láthatja.
A Dél-Amerikában őshonos matakó (Tolypeutes matacus) az övesállatok, azaz a tatuk 21 fajának egyike. Az aránylag kisebb termetű tatuk közé tartozik, a felnőttek súlya nemigen haladja meg az egy kilót. A többi tatuhoz hasonlóan, erre a fajra is jellemző a test nagy részét borító, bőreredetű csontos páncélzat. Más tatuk azonban csak korlátozott mértékben tudnak összegömbölyödni, a legfőbb védekezési módjuk az, hogy magukat félig földbe ásva védelmezik páncélozatlan hasi oldalukat.
A matakó csontpajzsainak elhelyezkedése és egymáshoz való kapcsolódása azonban lehetővé teszi, hogy szinte teljesen szabályos, kompakt gömbbé, labdává gömbölyödjenek össze, hézagmentesen, minden oldalról védve magukat. A tatuk, így a matakók páncélzata egyébként nemcsak a ragadozók ellen biztosít bizonyos mértékű védelmet, hanem a földalatti üregek ásása közben segít a föld súlyát is megtartani.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2015 végén kezdtek el matakókkal foglalkozni, de kezdetben csak egyetlen egyed volt belőlük. 2017-re már sikerült egy megfelelő tenyésztriót (két nőstény és egy hím) összehozni, majd 2018-ban meg is született az első budapesti matakó kölyök.
Az állat hímnek bizonyult, és a Briós nevet kapta. Azóta már teljesen felcseperedett, és néhány héttel ezelőtt a franciaországi Auvergne Állatparkba utazott.
