kulcsár edina
Az ellenzéki média a magyar nyugdíjasok elszegényedésével riogat, de a tények mást mutatnak. Az Európai Unióban élõ nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, Magyarországon ez az arány mindössze 9 százalék. Ezzel az adattal az uniós tagországok élmezõnyében vagyunk, csak Franciaország, Dánia és Szlovákia elõz meg minket.
A 2017-es adatok szerint a nyugdíjasok több mint 30 százalékát négy tagállamban fenyegeti a szegénység: Észtországban (46 százalék), Lettországban (44 százalék), Litvániában (37 százalék) és Bulgáriában (32 százalék) - írta az uzletem.hu.
A legalacsonyabb, 7 százalékos mutatóval Franciaország rendelkezik, a szegénység kockázata Szlovákiában a nyugdíjasok mindössze 8 százalékát, Dániában, Magyarországon és Luxemburgban pedig egyaránt 9 százalékát érinti. Az érintetteknek persze ez is sok, a javulás ellenben biztató.
Több hazai balliberális médium azt próbálja elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy hazánkhoz képest mekkora sikereket értek el a Balti-államok az elmúlt években. Ez az állítás mindenképpen megkérdőjeleződik, mivel pont
a mintaként emlegetett országokban nagyon kedvezőtlen a nyugdíjasok helyzete.
Világosan látszik, hogy a Balti-államokban bevezették ugyan az eurót, de ennek nagyon súlyos társadalmi ára van, főleg a nyugdíjasokat illetően.
Nálunk
ezen felül nyugdíjprémiummal is kiegészült a megemelt összeg. Ezen kívül közel 80 milliárdos összeget Erzsébet-utalvány révén kaptak meg, és az Erzsébet-program egyéb elemei, mint például kedvezményes üdülések is segítették az időseket.
2010-ben, amikor a Fidesz–KDNP megkapta a kormányzás lehetőségét, azt vállalták, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzik.
2010 óta 33 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az infláció mértékét levonva pedig tíz százalék körüli vásárlóérték-növekedésről lehet beszélni, vagyis ennyivel érnek többet a nyugdíjak. A kormány a rezsicsökkentéssel is segítette a nyugdíjasokat, az Erzsébet-programban pedig 2010 óta 260 ezer nyugdíjas tudott részt venni.
(Forrás: uzletem.hu)