Hogy hatottak az ellenzék népszerűségére az agresszív tüntetések?

Több olyan pártnak is csökkent a népszerűsége az áprilisi választáshoz viszonyítva, amelyek részt vesznek az év végi, helyenként erőszakba torkolló túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített reprezentatív felméréséből.

Mint írják, az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében hét százalékponttal csökkent a választások óta, s azzal, hogy a radikalizmus felé fordultak, csupán a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudták megszerezni.

Már a korábbi közvélemény-kutatásaik is azt igazolták, hogy a radikalizmusra, illetve a botránypolitizálásra nem vevők a magyar választók.

Az elemzés szerint míg a Fidesz–KDNP a biztos szavazók között – áprilishoz képest –  hét százalékponttal növelni tudta a támogatottságát, s így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék, míg a Jobbik rendkívül nagy mértékű népszerűség-csökkenést könyvelhetett el.

A 20 százalékos választási eredménye után nyolc hónap alatt 6 százalékpontot zuhant az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazók körében. Jelenleg utóbbi csoport 14 százaléka húzná be az ikszet a Jobbik mellé, s ezzel a párt zsugorodó bázisa csupán 3 százalékkal nagyobb az MSZP-t és a Párbeszédet támogató 11 százaléknál.

Míg a szocialisták népszerűsége egy százalékponttal csökkent április óta, a DK-é és a Momentumé ugyanennyivel nőtt, és jelenleg 7, illetve 4 százalékon állnak.  Az LMP azonban már nemhogy a választási eredményét – hét százalékot – nem éri el, de még a bejutási küszöböt jelentő öt százalékot sem.