kulcsár edina
Ne feledjük: a vasárnapra virradó hajnalon egy órával elõre kell állítani az órákat, elkezdõdik a nyári idõszámítás. Egyre többen ellenzik az átállítást, de sokan vannak olyanok is, akik abban a tévhitben élnek, hogy már megszûnt a nyári és a téli idõszámítás.
Egy órával kevesebbet aludhatunk vasárnap, ugyanis hajnal 2-kor 3 órára kell állítani az órákat. Hétfőn sokan, akik eddig világosban indultak dolgozni, most megint sötétben botorkálhatnak… Cserébe viszont egy órával tovább lesz este világos.
Időről időre felmerül: van-e előnye egyáltalán az óraátállításnak?
Az óraátállítás melletti fő érv, hogy sok energiát takarítunk meg: Magyarországon annyit, amennyi egy 30-40 ezres város egész évi fogyasztása. Minden háztartás spórol ezzel évente pár ezer forintot, mert kevesebbet égetjük a lámpát, és más időrendben kell fűteni az alvás-sáv eltolódása miatt.
Cserébe viszont rengetegen hetekig tartó alvászavarokkal, kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel fizetik meg ennek az árát, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani.
Nem csoda, hogy sokan gyűlölik az óraátállítást. A TV2 Mokka című műsorában például péntek reggel szavaztatták meg, hogy eltörölnék-e az évi kétszeri óraátállítást. Az eredmény magáért beszél: a nézők nagy többsége igennel válaszolt.
Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek 2 óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb 60 perccel később érkeznek a következő állomásra. Például egy Budapestről Szobra 2:04-kor érkező vonat 3:04-kor, egy Ceglédről Szolnokra 2:24-kor érkező vonat 3:24-kor fut be az óraátállítás miatt. Az eredetileg 2 és 3 óra között induló belföldi személyszállító vonatokat 3 órakor indítják el.