kulcsár edina
700 millió szál (!) cigarettát vesz a magyar egy évben legálisan: ez kevesebb, mint régebben, de még mindig rengeteg. Nem is csoda, hogy 17 percenként belehal egy honfitársunk a füstölésbe...
Ha ezektől az adatoktól nem szoksz le a cigarettáról, akkor semmitől! Egy friss kutatás szerint a 15 éven felüliek 34 százaléka rendszeresen dohányzik, a férfiak 41, a nők 28 százaléka pöfékel rendszeresen.
Rengeteget szívunk
Magyarország a káros szokással a világranglista dobogós helyén áll: évente átlagosan 3260 darab cigarettát szívunk fejenként. Elkeserítő, de ezzel együtt Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát is: évente 28 ezer ember (15 ezer férfi és 13 ezer nő) hal meg a káros szenvedélyben. Ez annyi, mintha Paks holnap kiürülne...
Így károsít a cigi
A dohányzás szív- és érrendszeri ártalmaiért főként a cigarettában lévő nikotin, szénmonoxid és kátrány felelős. Ezek az anyagok a véráramba jutva érelmeszesedést, érszűkületet, érelzáródást, agyi keringészavart, agyi infarktust, szívinfarktust okozhatnak, és károsítják az egyéb szerveket. Fontos tudni, hogy aki időben leszokik a dohányzásról - 35 éves kora alatt -, annál visszafordíthatóak a károsodások.
A legsúlyosabb betegségek
Az egyik legdurvább betegség, amelyet a dohányzás okoz, az a tüdőrák. Kialakulásához két-három évtizedes dohányzó múlt szükséges. Leginkább azokat veszélyezteti, akik fiatalkorban szoktak rá a dohányzásra és felnőttként is rendszeres dohányosok maradtak. A tüdőrák kialakulásáért 80-90 százalékban tehető felelőssé a dohányzás. Szintén gyakori, súlyos betegség a szájüregi és gégerák.
Nem védett a dohányzás káros hatásaival szemben a tápcsatorna sem. Dohányosoknál gyakoribb az ajak, a nyelőcső- és a hasnyálmirigy-daganat.
Közel sem ártalmatlan jelenség az, ha köhögéssel kezdődik a nap, mint ahogy az sem, hogy akár már 40-45 évesen is nehezünkre esik gyalogolni a liftezés helyett. A tüdő csökkent kapacitása és a krákogás mögött ugyanis komolyabb betegség, a COPD (krónikus tüdőbetegség) húzódhat meg, ami elsősorban a dohányosoknál és a passzív dohányosoknál gyakori. Bár ezek még csak a korai tünetek, de ezeket észlelve lassítani lehet az amúgy fokozatos állapotromlással és végül akár tüdőtágulással járó légúti betegséget.