Néprajtudósok sora foglakozott azzal a legendás alakkal, aki valahol az Alföld déli részén élt, de hogy pontosan mikor és hol, arra nincs biztos adat.
Állítólag előre látta az 1848-as szabadságharc bukását, a gyászos gyümölcsöt termő 13 aradi bitófát.
A 18. században még elképzelni sem lehetett azt a fajta technikai fejlődést, ami napjainkra jellemző, a Teknyőkaparó a mai, modern korral kapcsolatosan az alábbiakat mondta:
Kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni, mög lőcstelen kocsik szaladgálnak. A vasmadarak meg is tojnak, és akkor robban, összedűlnek a házak. - (És valóban megjelentek a bombázó repülők...)
A kocsik az országúton úgy közleködnek, hogy egymást tapossák.
Össze lösz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na. (A telefon és az internet segítségével valóban megvalósult a "világháló"...)
Minden utcasarkon kocsma lösz, minden sarkon bót lösz, minden utcasarkon kupleráj lösz.
Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül.
Szemérmetlenködnek, nem ismernek szégyönt a nők.
Előre látta a háborúkat is
Ezret élünk, ezret nem, kétezerbe el fog veszni a világ.
Gyünnek a vörösök, utána gyünnek a sürgük, akkó lösz olyan nagy háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért. A sürgük (sárgák) szó ázsiai népre utal?
A fekete sereg keletrű fog elindúni, és egészen nyugatig mögy körösztül a világon. – a keletről érkező terroristák?
Nem fegyverrel fognak háborúzni, hanem skatulyából szórják le az átkot a népre, és sebösek lösznek. Még a hetedízigleni ivadék is el fogja örökölni az átkot. – biológiai hadviselés, atomfegyverek?
A tizennégyes háború semmi, a másik háború semmi, a harmadik háború lesz a valami. Lesz olyan háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért a Rákos mezejin. Annyi nép marad mög, hogy egy fa alatt elfér... De mikor a napkeleti bölcsek gyünnek, avval nem bír senki.
(Forrás: Tudnod kell, és Jámborné Balogh Tünde: Templomkerti látomások. Széphalom Könyvműhely)