Hivatali visszaélés és vesztegetés gyanúja miatt folyt a titkos információszerzés, amely a Blikk szerint törvénytelen volt.
Mint kiderült, a vád szerint egy rendőr súgott a Blikknek egy kettős emberölési ügyben, és bár a lap szerint olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen, a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.
Ekkor titkos információgyűjtésbe kezdtek, melynek kapcsán a Blikk egyik újságíróját, Csikós Klaudiát is lehallhatták. „A titkos információgyűjtés célja az ügy vonatkozásában a Btk. 305. paragrafusának c.) pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés, a Btk. 293. paragrafusának 1-2. bekezdése szerinti hivatali vesztegetés gyanúja volt” – állt a bírói igazolásban.
Érdekesség, hogy a telefon a lapkiadó nevére van bejegyezve, így az akták alapján a nőt hangja alapján azonosították be, ez azonban azt feltételezi, hogy már a kettős emberölési ügy előtt is lehallgatták.
A megvádolt rendőr ügyvédje most azt kéri, tegyék nyilvánossá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint is törvénytelen lehet a lehallgatás, a magyar jogrendszerben ugyanis az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz.
