tóth gabi
Az április végi mínusz fokok jelentõs károkat okoztak a zöldségesekben, gyümölcsösökben, de a szõlõsgazdákat sem kímélte a hajnali fagy. Az interneten többen is úgy gondolják, hogy fel lehetett volna készülni a hidegre, megelõzhetõ lett volna az óriási veszteség. Tényleg így van?
Már a múlt héten is több helyen süllyedt fagypont alá a hőmérséklet hazánkban, április végére aztán egész Európába beköszöntött a tél. A múlt hét utolsó napjára megérkezett hidegfront sarkvidéki hideget hozott magával. Az előrejelzéseknek megfelelően, kedd reggelre a derült, szélcsendes tájakon
A gazdák szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett, így több gyümölcs ára 20-25 százalékkal emelkedhet, a kárfelmérés pedig még mindig tart.
A fagyok miatt a szőlőtőkék már fürtkezdeményeket is mutató hajtásai pusztultak el, Légli Géza dél-balatoni borász tőkéinek például a negyede veszett kárba, de korántsem egyedi eset az övé.
Sem én, sem apám, sem nagyapám ilyet még nem látott, az elmúlt 50 évben nem tapasztaltunk ilyet
- mondta a %RIPOST%-nak a borász, aki szerint az idei szélsőséges időjárás egyfajta tanulópénz mindenkinek, hogy a jövőben felkészüljön hasonló eseményekre - ám azt még nem tudja, hogyan.
Egyelőre fel kell dolgoznunk a veszteséget, csak ez után tudunk elgondolkodni azon, hogyan tudnánk megvédeni a szőlőinket
- panaszkodott Légli Géza.
A hazai károkra válaszul az Index megmutatta, hogy Svájcban hogyan próbálják óvni kihajtott szőlőtőkéiket a nulla fok körülire süllyedt hőmérsékletben. A sorok között fáklyákat égetnek, így próbálják melegen tartani a hajtásokat. Ezt a módszert viszont életszerűtlennek tartja a hazai borász.
Amikor egyik percről a másikra hirtelen esik le a hőmérséklet, szinte lehetetlen védekezni ellene. Nem tudom elképzelni, hogy az én 19 hektáromon - hogy csak a sajátomat említsem - nekiálljunk naplementekor több ezer fáklyát kihelyezni
- reagált a %RIPOST%-nak Légli Géza azokra a vádakra, amikkel a borosgazdákat illetik a kommentelők.
Az interneten több hozzászólás is említi az úgynevezett füstöléses módszert, többen azzal példálóznak, hogy már a nagyszülők is így védték meg a termést a fagytól, ám abba kevesen gondolnak bele, hogy egy több tíz hektáros területen ez mennyi munka, idő és pénz.
A %RIPOST% egy móri borásztól megtudta, hogy egy 160 hektáros terület fáklyás melegítése mintegy 25 millió forintba kerülne a gazdának, viszont nem nyújtana 100%-os védelmet, maximum egy-két fokkal emelné a hőmérsékletet. Nem beszélve a belefektetett energiáról és munkáról.
A gyümölcsfáknál rendszeresen használják a füstöléses módszert, hogy megvédjék a fagytól a rügyeket, de ezt lehetetlen megoldani a szőlőtőkék közt.
Nemcsak hazánkban, hanem Burgundiában is óriási károkat okozott az áprilisi fagy, ott 1981 óta nem volt ilyen hideg, mint idén tavasszal: a szőlők 80%-át érintette a fagykár.
Ahogy a %RIPOST% is beszámolt róla, eddig 960 termelő közel 5300 hektár területen jelentett fagykárt, de természetesen ez a szám a folyamatos kárbejelentések miatt növekedni fog. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a 2012-ben megújított agrárkár-enyhítési rendszer forrásai bizonyosan elegendőek lesznek a károk uniós szabályok szerint adható maximális összegű kompenzációjához.
A kárenyhítési alapban az idén 24 milliárd forint van, ebből próbáljuk a gazdák jogos igényeit kielégíteni
- mondta Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a néhány éve működő kárenyhítési rendszer jól vizsgázik az elmúlt időszakban, folyamatosan ki tudja elégíteni a gazdálkodók igényeit.