Viszolyogtató történeteket mesélnek orvosok, nõvérek a kórházi viszonyokról. Az egyik beosztott szülésznek az osztályvezetõ fõorvosa otthonról, a kádból mondta meg, mit kell csinálnia beosztottjának a szülõszobán. Ekkor lett elege az állami egészségügybõl.
A kórházakban uralkodó viszonyokról egy ma már külföldön praktizáló orvos riporterünknek azt fejtegette, hogy feudális viszonyok uralkodnak kórházakban, és ez a legnagyobb baj a rendszerrel. Egyik kollégája azért hagyta ott az állását, mert a főnöke még otthonról, a fürdőkádból is beleszólt abba, hogy a beosztott orvosa hogyan vezesse le a főorvos betegének váratlanul megindult szülését.
Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház igazgatója a TV2 Mokka című műsorában már arról beszélt, hogy tarthatatlan, ami hálapénz terén történik. A betegek már nem arról beszélnek, hogy mennyit illik adni, ha sikerül a műtét, ma már a mondat úgy szól: mennyit kell adni.
„Ez esetben már nem hálapénzről, hanem védelmi pénzről beszélhetünk” – mondta.
Az egyik kórház sebészetén nővérként dolgozó interjúalanyunkat arról kérdeztük, hogy náluk létezik-e az úgynevezett fekete kassza, amibe a hálapénzt kapó dokik a beosztottaknak is tesznek be pénzt.
„Ilyen aztán nincs – mondta a nővér –, mindent a dokik tesznek el, a sebészeti asszisztensnek adnak valamennyit, mert azok ki tudnak szúrni velük, de más nem kap. Legfeljebb a csokit, édességet osztják meg, de a piát már hazaviszik.
Olyannyira nagy a pofátlanság, hogy már a rászoruló kollégától is elvárják a hálapénzt.”
A rendszer úgy működik, hogy az osztályvezető főorvos osztja ki a műtéteket az alárendeltjei között, magának tartva meg a legpénzesebb ügyfeleket. A rezidens, még szakvizsga előtt álló orvos van a sor végén, aki leginkább ügyeletben gyakorolhat az utcáról éjszaka bekerülő betegeken.”
És még csak az sem biztos, hogy a főnök lenne a szakma legjobbja. Megtörtént az egyik kórházban, hogy a főorvos úr helytelen méretű csípőprotézist ültetett be a páciensnek, 150 ezer forintos hálapénz mellett, s mikor a beteg csak bicegve tudott járni, állítólag azt mondta:
„Sebaj, jövőre a másik oldalt is megműtjük, és rendbe tesszük a dolgot.”
Az egyik beteg pedig arról számolt be a %RIPOST%-nak, hogy fültanúja volt egy olyan beszélgetésnek, amikor az orvos megállt a műtétre váró beteg ágyánál, és köntörfalazás nélkül közölte, hogy ez beavatkozás 180 ezer forintba fog kerülni.
Hosszasan sorolhatnánk a történeteket, kérdés, lehet-e ezen a helyzeten változtatni. Több, az egészségügyben dolgozó szerint nem. Hiszen az orvos-beteg kapcsolat bizalmi viszony, s aki műtétre, gyógyulásra vár, az ettől reméli, hogy a lehető legjobb ellátás jut neki. Kétségtelen, hogy az orvosok is rá vannak szorulva a hálapénzre, többségük évtizedes gyakorlattal, rengeteg ügyelet mellett sem keres többet nettó 300 ezer forintnál.
Pontos adat nincs, csak becslések vannak arról, hogy évi 70 milliárd forintot fizetnek a betegek hálapénzként a kórházakban, rendelőintézetekben.
Léteznek olyan beavatkozások, amiket már, a hálapénzt is bekalkulálva, jobban megérné a magánklinikákon elvégeztetni. Itt szabott árak vannak, drágák, de tilos elfogadni az orvosoknak hálapénzt…
Persze mostani összeállításunk nem szól azokról az orvosokról, akik lelkiismeretesen teszik a dolgukat, és hálapénz nélkül is képesek odafigyelni a betegeikre.
Bízzunk benne, hogy ők vannak többségben
