kulcsár edina
Egyelõre rágódik az EU, hogy mennyire veszélyes egy elterjedt növényvédõ vegyszer. A gyomok biztosan kidõlnek tõle - de lehet, hogy mi is?
Arról kellene az uniós tagállamoknak szavazniuk, hogy újabb 15 évre engedélyezzék-e a glifozát nevű gyomirtószer használatát, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "valószínűleg rákkeltőnek" minősített, ám az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) ezt a véleményt megalapozatlannak tartja.
A glifozát nem először kerül gyanúba, legutóbb a %RIPOSt% is írt arról, hogy 14 német sörmárkában találtak a megengedett 0,1 mikrogramm/liternél ötven-százszor jóval nagyobb glifozátmaradványt.
A Beck's 5 mikrogrammos értéke literenként kiugróan magas volt, ugyanis a Spiegel azt írta, hogy a megengedett 0,1 mikrogramm/liter lehetne.
Egy másik német vizsgálat pedig megállapította, hogy a német lakosság 75 százaléka szennyezett glifozáttal. Vizeletükben a szer szintje az ivóvízben megengedett határérték ötszöröse volt. A legmagasabb értékeket a kilencévesnél fiatalabb gyermekeknél mérték.
Mi, magyarok is érintettek vagyunk a történetben. Pár éve a Föld barátai (Friends of Earth) nevű környezetvédelmi szervezet végzett 18 európai országra kiterjesztett vizsgálatot, ebből kiderült, hogy a mintaadók vizeletében megtalálható a glifozát.
Máltán 90, Németországban 70, Magyarországon 50 százalék arányban. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy az élelmiszerekkel kerül be az anyag az emberi szervezetebe.
A kérdés tehát: enni, vagy nem enni?