kulcsár edina
Azzal az állattal vívta élethalálharcát Toldi Miklós Arany János eposzában, ami most már bizonyítottan jelen van a Budapest környéki erdõkben. Ennek a ragadozónak az étrendjén ugyanúgy megtalálható a pocok, mint a nyúl, a fácán, de õzre, dámszarvasra, vaddisznóra is vadászik. Veszélyes-e az emberre, ha kiránduláson találkozunk vele?
Visszatért Budapest környékére az aranysakál, amit hívnak még nádi farkasnak, toportyánnak, toportyánféregnek is.
A közepes testű ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területeken - írta az MTI.
„Az aranysakál leginkább a rókára hasonlít, csupán színben és méretben adódhatnak különbségek. Elsősorban a kisemlősöket, a mezei egereket és a pockokat kedveli. Azonban olykor a csülkös állományra, őzre, dámszarvasra, vaddisznóra is szemet vethet. Örvendetesnek tartom a visszatérését: én az aranysakálokkal vagyok!” – mondta Heltai Miklós vadbiológus.
No de kell-e félnünk tőle, hiszen mit is ír Arany János?
„Jő az anya-farkas szörnyü ordítással,
Rohan a fiúnak, birkóznak egymással.
Fel-feláll a farkas hátulsó lábára,
Méri éles körmét Toldi orcájára,
Csattog a fejér fog vérszopó inyében,
S mintha szikrát hányna, csillog a holdfényen.”
Félelmetes kép, de ebben az esetben a kölykeit védte az anyaállat.
Arra kevés esély van, hogy a szabadban is összefussunk az aranysakállal, mert kerüli az ember járta helyeket. Ha kíváncsiak vagyunk rá, akkor a Budakeszi Vadasparkban megismerkedhetünk Mucival, a négyéves aranysakál szukával, akit gondozója kedves, együttműködő állatként jellemez.
Szóval, nem kell félnünk a toportyánféregtől, már csak azért sem, mert nem vagyunk csülkösök.