Zokogó gyerekek, mérges szülők... Tényleg ilyen nehéz volt a matekfelvételi?

Számos helyen olvashattuk, hogy gyerekek zokogtak a központi matematika felvételi alatt, mert olyan feladatokat kaptak, amikhez már középiskolai matektudásra van szükség.

A szülők kiborultak, és a tanárok is alig hittek a szemüknek. Állítólag. 

A %RIPOST% utánajárt, mitől érezhették a nyolcadikosok lehetetlen küldetésnek a felvételi feladatsor kitöltését. 

Egy tanulót, az édesanyját és egy belvárosi gimnázium matematika tanárát kérdeztük meg, ők mit gondolnak a 2016-os központi felvételi körüli hisztériáról. 

Várszegi Gergő nyolcadik osztályos, nyár óta készült a központira. Kitöltötte a korábbi felvételi feladatsorok nagy részét, ami az elején még nem ment neki, de aztán belejött.

Az iskolában, ahova jár, októbertől matematika és nyelvtan előkészítőt tartottak, s amikor megtudta, hogy a választott iskolájában is tartanak hasonló előkészítőt, arra is beiratkozott.

A feladatsor 10. feladatát ő is nehéznek tartotta, de ő a többi feladattal megbirkózott.

A matematikának egész nyugodtan kezdtem neki, majd az utolsó feladat megállított. Több perc gondolkodás után ott kellett hagyjam üresen a feladatot. De átlagban jól sikerült mindkét tantárgy

- meséli Gergő.

Édesanyja is nagyon hasonlóan látja a felvételit. Két gyermek van a családban, másodszor futottak neki a felvételinek. Különórákra járatták Gergőt és nyelvtanból tanárt is fogadtak mellé, közben folyamatosan biztatták, hiszen tisztában vannak vele, hogy nagyon megterhelő az iskola mellett még különórákra is járni. 

"Nehéz két óra  volt, nagyon vártuk, hogy leteljen.  Izgatottan vártuk, vajon hogy jön ki, mit fog mesélni. MOSOLYGOTT! Szerinte a magyar könnyű volt, ellenőrzésre is maradt ideje. A matematikában voltak könnyebb, az előző évekéhez hasonló feladatok, de voltak olyanok is, amik nehezebben mentek. A 10. feladathoz például hozzá sem tudott nyúlni" - mondta el a %RIPOST%-nak az anyuka és hozzátette:

Most már csak az a feladatunk, hogy várjuk az eredményt, s kitaláljuk, mire elég a tudomány...

Tóth Gergő matematika tanár nem lepődött meg a felvételi feladatsoron, szerinte kb. hasonló témájú, stílusú feladatok voltak, mint eddig.

"Persze minden évben van újszerű feladat a feladatsorban, de az elvárt tudással és egy kis józan ésszel mindig megoldható" - mondja.

Szerinte a felvételi feladatokkal felmérhető a kreativitás, a rátermettség, és hogy képes-e a tanuló az önálló gondolkodásra a matematikában.

"Néhány feladatnál az elején kell a kulcsgondolat. Ha az nincs meg, akkor lényegében ezeket a feladatokat nem lehet megoldani, de ha az alapötlet megvan, akkor már könnyen megy" - teszi hozzá és azt is elárulja, hogy a 10-es feladat általában nehéz, így az idén is az volt:

Akár egy középiskolásnak is feladhatnám dolgozatpéldának az egyenletrendszerek témakörében, kilencedikben.

Tóth Gergő úgy gondolja, hogy olyan feladatsort nem szabad összeállítani, amit mindenki egyformán meg tud oldani, mert akkor nem differenciált az eredmény, túl egyforma lenne mindenkinek a pontszáma.

De az sem jó, ha olyan nehéz, hogy alig tudják megoldani, mert az szintén nem szórja a gyerekeket. Valahogy el kell találni a középutat, hogy a feladatsor jól differenciáljon, jól mérje a tudást és a kreativitást.

A pedagógus ismerősei vegyesen nyilatkoztak a felvételiről. Volt, aki könnyebbnek, de volt, aki nehezebbnek ítélte.

Mint mindig, most is sok függött a felkészültségtől és a tudástól. 

És akkor következzen a sok vitát kiváltó feladat:

Ákos építőjátékában az elemek csak téglatestek és négyzet alapú gúlák.

• Az elemek csúcsainak száma 28-cal több, mint a lapok száma.

• Az elemeken található összes háromszög alakú lapok száma 36-tal kevesebb, mint az összes négyszög alakú lapok száma.

Hány téglatest és hány négyzet alapú gúla van a készletben?

Írd le a számolás menetét is!

Te meg tudnád oldani?