10 lenyűgöző régészeti szenzáció 2015-ből!

1. Superhenge - a Stonehenge nagytestvére

Nagy-Britannia és Európa legnagyobb érintetlen őskori építményei lehetnek azok a hatalmas álló kőtömbök, amelyeket Stonehenge közelében találtak brit és osztrák kutatók földradar segítségével. Legalább 100 kőtömbre bukkantak a Durrinton Walls-i superhenge-nél, a stonehenge-i kőtömböknél később épült földsánc mélyén. Durrington Walls kerülete meghaladta a 1,5 kilométert, 30 méter széles volt három méter magas fallal, az építmény szilárdságát 60 masszív faoszlop és kőtömb biztosította. A leletet 4500 évesre becsülik.

2. A világ legrégebbi perece

Egy figyelmetlen bajor péknek köszönhetjük a világ legrégibb, megmaradt perecét. Ugyanis 250 évvel ezelőtt, egy pék alaposan odaégette a kemencében a kifliket és a pereceket. A Duna mentén fekvő Donaumarkt régészeti lelőhelyen zsemlék, egy perec és egy kifli elszenesedett, 18. századból származó maradványaira bukkantak a régészek. A Donaumarkton évek óta folynak ásatások, feltártak ott már egy 1200 éves faházat, egy középkori kivégzőhelyet és szintén középkori fastéget is, amely egykor egészen a Dunáig vezetett.

3. A világ legrégebbi barackmagjai

Kínában, egy útépítés során, bukkantak arra a geológiai rétegre, amelyben a világ legrégebbi barack magjait találták. A nyolc darab mag, mintegy 2.5 millió éves és szinte azonosak a ma ismert barackok magjaival, azzal a különbséggel, hogy jóval kisebbek. Ezek a korai őszibarackok is lédúsak és édesek lehettek, de a méretük talán a manapság a piacokon kapható legkisebb fajtákéhoz hasonlított. Sajnos a közkedvelt gyümölcs evolúciójáról igen kevés adat áll a kutatók rendelkezésére, ezért is szenzációs ez a mostani felfedezés. Az eddigi legrégibb barack maradvány mindössze 8 ezer éves volt. A kutatók a Prunus kunmingensis névre keresztelték.

4. A leggazdagabb kelta hercegi sír

Ebben az évben bukkantak rá az egyik leggazdagabb vaskori sírra is. Az északkelet-franciaországi Lavau mintegy 2500 évvel ezelőtt élt arisztokrata sírjában egy kivételesen gazdag és érintetlen halotti gyűjteményt találtak a régészek. Az elhunyt nyakán egy 580 grammos arany nyakék, mellette pedig egy oroszlánfejjel és Acheloos, a folyó istenével díszített, hatalmas etruszk üst, figuratív görög vázák, egy kard, válogatott bronzedények, valamint egy kétkerekű szekér is helyet kapott.

5. Etruszk herceg érintetlen sírja

Az etruszk herceg sírját Tarquiniában találták, nyolcvan kilométerre északnyugatra Rómától. A régészek szerint ritka, hogy érintetlen etruszk sírra bukkanjanak. Az etruszk máig ismeretlen eredetű nép, a Római Birodalom előtt ők alkották a legjelentősebb civilizációt az Itáliai-félszigeten. A hercegi sírra egy sziklába vájt barlangban leltek. A bejáratot egy jókora kőtömb zárta le 2300 éven át. A sziklát elmozdítva, a bámulatosan épen marad sírkamrában, egy kőágyon feküdt a herceg csontváza. A test mellett egy lándzsa hevert, egy arany melltű pedig arra utalt, hogy a férfi valószínűleg köpenyben volt eltemetve. A lábánál hatalmas bronzedény volt elhelyezve, amelyben megkövesedett ételmaradékokat találtak. A padlón nagyon sok edényt, közte egy hatalmas görög korinthoszi vázát is találtak. A herceg valószínűleg rokona lehet Tarquinus Priscusnak, Róma legendás ötödik királyának, aki időszámításunk előtt 616–579 között élt. A leletnek óriási a jelentősége, a régészek így jobban megismerhetik a titokzatos etruszk kultúrát.

6. Akra elveszett erődítménye

Idén a bibliai régészet is letette az asztalra a maga szenzációját, ugyanis megtalálták IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó, 2000 éves Akra nevű jeruzsálemi erődítményének alapjait. Egy egykori parkoló helyén tárták fel az utóbbi hónapokban Akra rejtélyes erődítményét, amely mind Josephus Flaviusnál, mind a Makkabeusok könyvében szerepel. Az archeológusok által több mint egy évszázada keresett katonai erőd Flavius szerint a szeleukida görögök hatalma idején makedón katonák és hellenizálódott zsidók szálláshelyeként szolgált, és a közeli Templomhegy feletti felügyeletet biztosította. A források szerint noha a Makkabeus felkelés visszafoglalta a Templomhegyet a zsidóknak, de Júdás Makkabeusnak nem sikerült elfoglalnia a Kr. e. 168-ban emelt Akra erődöt és elűzni az ott állomásozó görögöket. Csak Simon, a Hasmóneus-dinasztia uralkodója tudta az alapokig lerombolni az építményt Kr. e. 141-ben.

7. Ókori görög hajótemető

A víz alatti régészek 2015 legjelentősebb leleteit fedezték fel a görög szigetvilágban. Huszonkét hajóroncsok találtak a Törökország közelében található, de a görög szigetvilág részét képező Fourni sziklás partjai közelében. A hajók az elmúlt 2500 év alatt süllyedtek el. Senki nem tudja, hogy még hány hajóroncsot rejt a tenger mélye Fourni körzetében. Az expedíció talált ókori hajókat, amelyeket i.e. 700-480 között építettek, de középkoriakat is, 3-55 méter mélyen a tengerben. Három hajónak olyan páratlan rakománya van, amelyre még soha nem bukkantak hajóroncson a Földközi-tengerben: az egyiken a közeli Szamosz szigetéről származó ókori edények voltak, amelyeket valószínűleg Ciprusra vittek volna. A másik hajón második századi amforák voltak a Fekete-tenger térségéből, a harmadik hajón a Fekete-tenger török partvidékéről származó amforákat találtak.

8. Megégett ókori tekercsek

Első alkalommal sikerült elolvasni megégett papirusztekercsre írt betűket egy új röntgeneljárás segítségével. A tekercs egyike annak a több száz hasonló papirusznak, amelyeket egy fényűző palota könyvtárának romjai között találtak meg Herculaneumban a 18. század első felében. A város Pompejivel együtt egyike volt azoknak a Nápolyi-öbölben fekvő településeknek, amelyeket a Vezúv kitörése elpusztított Kr.u. 79-ben. Az 1750-es években ugyan sok tekercs tartalmát megfejtették, voltak azonban olyanok, amelyek annyira megsérültek a természeti katasztrófában, hogy ha kigöngyölítik, azonnal elporladtak volna. A következő kihívás a laboratóriumi eljárás automatizálása lesz, amely így segítséget jelenthet további hétszáz elszenesedett tekercs elolvasásában.

9. Szívbeteg múmia

Csak a feje, valamint kerámiákba zárva a belső szervei maradtak fenn az óegyiptomi Nebiri múmiájának, akiről egy nemzetközi kutatócsoport megállapította: hogy 3500 évvel ezelőtt krónikus szívelégtelenségben halt meg. Ez a legrégebbi ilyen betegség, amelynek tudunk a létezéséről. Nebiri egyébként a 18. dinasztia, pontosabban III. Thotmesz (Kr. e. 1479 – Kr. e. 1424) uralkodása alatt élt. A kutatók szerint 45-60 éves korában halhatott meg, és korántsem volt egészséges: a multidetektoros komputertomográfia (MDCT) és a háromdimenziós koponyamodellezés kimutatta, hogy súlyos fogágybetegségekkel is küzdött, amelyek masszív tályogokat okoztak a szájában. A kutatók érelmeszesedés nyomait is felfedezték a jobboldali belső feji verőérben. A tüdő maradványait a müncheni Ludwig-Maximilians-Egyetem professzora, Andreas Nerlich vizsgálta. A kutató szívbetegségre utaló jeleket fedezett fel a jó állapotban fennmaradt szerven: tüdőödéma nyomait találta, amely a szerv léghólyagocskáiban felhalmozódó folyadékot jelenti.

10. Felfedezték Szodomát, a bűn városát

A Bibliából ismert, a bűn melegágyaként elhíresültt várost amerikai régészek találták meg Jordániában. Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán fekvő öt városnak. Lakói azonban igen romlottak voltak – amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városukat. Lót bizonyult az egyetlen igaz embernek a városban, így az angyalok figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a várost, Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.

Jordániában, az ókori öt város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori várost. A régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450 között élte fénykorát, és tízszer akkora volt, mint a régió többi városa. Tíz méter magas és hét méter széles falai a kor mércéjével mérve hatalmasak voltak. A város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e vidékre – elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kritériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni hírportálnak. Hogy mi okozta a város pusztulását, azt még keresik a tudósok .