Családi dráma: nagymamája mentette meg a magára hagyott, beteg kisfiút

Önként mondtak le szülei Zolikáról, arról a kisfiúról, akirõl már születése elõtt kiderült, hogy súlyos vesebeteg. Bár elõször még mindenki szerette, késõbb a szülõk úgy döntöttek, hogy nincs rá szükség, és egészséges ikertestvérével külföldre költöztek. Azóta a nagymamája neveli.

vesebetegség

ikrek

Könnyeit visszatartva, lehajtott fejjel emlékezett vissza Marika néni arra a pillanatra, amikor lánya lemondott súlyos beteg gyerekéről és úgy döntött, külföldre költözik. Õ az a hős nagymama, aki egyedül neveli az első osztályos kisfiút, és sokáig még a munkájáról is lemondott, hogy ápolni tudja a beteg gyermeket.

Pedig Zolikáról már akkor tudták, hogy komoly veseelégtelenséggel küzd, amikor a bátor kisfiú még meg sem született. Anyja a hatodik hónapban járt, amikor kiderült, hogy a baba hólyagjában pang a vizelet, ami súlyos szervi károsodásokhoz vezethet. Ráadásul, mivel az asszony ikreket várt, fennállt a veszélye, hogy a család mindkét kisbabáját elveszíti.

Bár végül mindketten világra jöttek,

a szülők kegyetlen döntést hoztak: az egészséges babát megtartották, a beteg Zolikát viszont eldobták.

A kicsit azóta nevelgető nagymama a Borsnak idézte fel a családi dráma részleteit:

"A gyereket tizennégy hónapos koráig, pár napos otthonlétekkel az intenzív osztályon ápolták. Az első hetekben még mindenki szerette, aztán biztossá vált, élete végéig ellátásra szorul, vesetranszplantációra lesz szüksége. Az apuka kimondta, neki beteg gyerek nem kell. Az édesanyja sem törődött vele. Amikor megláttam, megfogadtam, nem hagyom magára"

- mesélte könnyekkel küszködve Marika néni, akit lánya megtagadott, miután megtudta, hogy magához vette Zolikát. Bár vígan éltek külföldön, egy forintot sem voltak hajlandóak áldozni beteg gyerekük megsegítésére.

"A gyámügyi hatóság hivatalból kérvényezte tőlük a havi tartásdíjat, kettejüktől hatvanezer forintot, erre ők megsértődtek. A határozat ellen fellebbeztek. A lányom még a közösségi oldaláról is letiltott"

- folytatta a szomorú történetet a nagymama, aki a Transzplantációs Alapítvány segítségével próbált boldogulni a nehéz helyzetben.

Zolika végül 2012. január 28-án új vesét kapott, ősztől pedig kis elsősként megkezdte iskolai tanulmányait. Marika néni így újra munkába állhatott, és továbbra is kész mindent megtenni, hogy unokája a betegség, és szülei kegyetlen tette ellenére is boldog és teljes életet élhessen.