Vajon te is ólommal szennyezett vizet iszol? Nézz utána!

A 30 évnél régebbi építésû házakban érdemes utánanézni, mibõl vannak a vízvezeték csövei! Ha nem volt felújítva, sok helyen még mindig ólomcsöveken érkezik az ivóvíz. Fõként a terhes anyák és a kicsik vannak veszélyben! Akár hiperaktív is lehet tõle a gyereked!

vízvezeték

ivóvíz

ólommérgezés

Az Országos Egészségügyi Intézet tájékoztatása szerint fennáll a veszélye, hogy a régi, 30 évnél öregebb épületek nagy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe a nehézfém.

Elsősorban a nagyobb települések régi városmagjában található épületek lehetnek érintettek. Hogy konkrétan az te épületedben vagy lakásodban a csapvíz tartalmazhat-e nagy mennyiségben ólmot, az épület korából becsülhető, figyelembe véve azt, hogy az épület, illetve az ivóvízvezeték fel lett-e újítva.

Ezzel kapcsolatban az épület tulajdonosánál, karbantartójánál érdeklődhetsz (vannak-e ólomcsövek, illetve egyéb ólomtartalmú anyagok az épület ivóvízhálózatában). A vízelosztó hálózatban a vízóra előtt lévő ólomcsövekkel kapcsolatban a vízszolgáltatódhoz fordulhatsz információért.

Vizsgáltasd be a vizet!

A víz vizsgálatával kapcsolatban az Országos Környezetegészségügyi Intézet vízhigiénés osztálya, vagy a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervek laboratóriumai állnak rendelkezésedre. Ugyan a vizsgálatokért fizetni kell, de ez mindenképpen megéri!

Az ólommal szennyezett víznek nincs különösebb mellékíze. Ha fémes ízt érzékelünk, akkor sem biztos, hogy ólomról van szó. A toxikus nehézfém a szervezetben felszívódik, a véráramba jut, és káros egészségi hatásokat okoz. A terhes anyák, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek erre, ugyanis a testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, így nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot. Ez a gyermekek mentális fejlődésére is kedvezőtlenül hat, rontja a szellemi képességeiket, és az intelligenciaszintjüket is.

Ólommérgezésről akkor beszélünk, ha az ólom lerakódik a szervezetben, ez hónapokat, éveket vehet igénybe. Az ólom már kis mennyiségben is komoly egészségi problémákat okozhat.

Az ólommérgezés tünetei

Fáradtság, letargia, fogyás, székrekedés, ingerlékenység, hányinger, alhasi fájdalom, gyenge étvágy, fémes szájíz, kék elszíneződés a fogínyeknél – úgynevezett Burton-vonalak, fejfájás, álmatlanság, termékenységi problémák, az agy csökkent kognitív képessége. Terhesség során szövődmények léphetnek fel, például vetéléssel, koraszüléssel lehet számolni.

Az ólommérgezés hatásai

Enyhe ólommérgezés esetén sokan tünetmentesek. A jelentkező tünetek általában hetek vagy még hosszabb idő alatt alakulnak ki.

Kis mennyiségű ólom jelenléte a szervezetben (10 mikrogramm/dl) komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki.

Ettől magasabb ólomszint (25 mikrogramm/dl) esetében a vesék és az idegrendszer károsodása alakul ki.

A magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést, halált okozhatnak.

Míg a felnőttek bélrendszere a tápcsatornába került nehéz fémnek csak 5-10%-át szívja fel, addig a gyermekeknél ez az arány megközelíti az 50 %-ot!

Hiperaktív lehet tőle a gyereked

Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ólomszennyezésnek köze van a hiperaktívnak nevezett viselkedéshez (más elnevezéssel: figyelemhiányos tünetegyüttes – ADHD). A gyermekek hiperaktív viselkedéséhez hasonló jelenséget figyeltek meg, amikor a kísérleti állatokat ólomszennyezésnek tették ki; viselkedésük impulzívabbá vált és nehezebben voltak képesek megfelelő választ adni a környezetükből érkező ingerekre. (Forrás: Pharmacol Biochem Behav)