Lemondhatod a menzát, ha nem eszi meg a kosztot a gyerek?

A szeptemberi menzareform óta rengeteg panasz érkezik az ételekre: az új ételeket nem eszik meg a gyerekek, mert ízetlenek, szokatlanok, sok helyen pedig az adagok is kisebbek lettek.

A menzák térítési díját a helyi önkormányzatok határozzák meg rendeletben, ezért nem egységes összegről van szó, de általánosságban úgy 10.000 Ft körül mozog egy gyerek havi étkezése. Sok szülő jogosan érzi úgy, hogy az ablakon dobja ki ezt a pénzt: a gyerek nem eszi meg az iskolai ebédet, inkább éhesen megy haza.

Van kiút a rendszerből?

Az elmúlt hetekben sok szülő panaszkodott arra, hogy ha le akarta mondani a menzát, az iskolában azt a választ kapta, hogy azt bizony nem lehet.

A bölcsődékben valóban nem lehet: a gyerekvédelmi törvény 41. §-a előírja, hogy a 3 éven aluli gyerekek intézményi ellátásában kötelező az étkeztetés is.
Az óvodákra és az iskolákra viszont már a köznevelési törvény vonatkozik, ebben nincs szó az étkeztetésről, csak a nevelésről.

Az iskolai menzák működését a helyi önkormányzatok szabályozzák: ez nem a központi KLIK hatásköre. A XIII. kerületi önkormányzat aljegyzője, Karácsonyi Magdolna elmondta, hogy náluk a rendelet csak az árakat határozza meg, de szó sincs arról, hogy kötelező lenne igénybe venni a menzát.

A szintén hozzájuk tartozó Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója, Szathmáry József sem találkozott ilyen nehézséggel:

Természetesen le lehet mondani, ha valaki nem szeretné igénybe venni az ebédet, de nálunk ilyen még nem fordult elő.

Ugyanakkor sejthető, hogy élő problémáról van szó, annak ellenére, hogy néhány ételféleséget azért megesznek a gyerekek. Szerkesztőségünkhöz eljutott egy levél, melyben egy szülő arról ír: körükben elterjedt egy pletyka, ami szerint az iskola étkezőjében kamerát akarnak felszerelni, hogy láthassák: mennyire (nem) eszik meg a gyerekek az ebédet...

A Makói Általános Iskolában sem kötelezik a szülőket arra, hogy mindenképpen fizessenek:

Egyáltalán nem kötelező a menza. Nálunk például azt is meg lehet választani, hogy valaki csak egy vagy két étkezést kér, esetleg diétás ételt választ. Máshol inkább arról lehet szó, hogy nem tudják megoldani az összes kívánságot: a konyhások egyszerre több száz adag ételt szolgálnak fel - nem tudnak odafigyelni a külön ebédekre.

Miért nem egyértelmű?

Ma az iskolában kötelező 4 óráig bent maradni, ezért a gyerekeknek mindenképpen ott kell ebédelniük, a legtöbb helyen viszont nem engedik meg, hogy otthonról vigyenek be a diákok ebédet. Ez érthető, hiszen az iskolák nincsenek arra felkészülve, hogy hűtőben tárolják vagy mikróban melegítsék a gyerekek saját ételeit, erre tehát csak akkor van lehetőség, ha valakinek annyira sok ételallergiája van, hogy azt az konyhák már nem bírják külön kezelni. Ehhez viszont orvosi papírok szükségesek.

Másrészt az iskolák nem vállalhatják a felelősséget az otthonról hozott ebédekért: ha elterjed egy fertőzés, akkor ők lennének a felelősök.

Azt viszont természetesen a tanárok sem szeretnék végignézni, hogy egy gyerek egész nap éhesen ül az órákon, ezért próbálják rávenni a szülőket, hogy mindenképpen legyen menzás minden napközis.

Szóval éhezzen inkább a gyerek?

Természetesen ne.  Elsősorban szólni kell az iskolának, az ételt szállító cégnek és az önkormányzatnak: a panaszok hatására több ételszállító cég változtatott már a menüsorokon.

De ha valaki ezek után is úgy érzi, hogy feleslegesen fizeti ki a havi sokezer forintot, akkor próbálja megoldani máshogy. Csomagoljon a gyereknek egészséges, de hűtést nem igénylő szendvicseket és gyümölcsöt, este pedig mindenképpen várja meleg étel otthon a diákokat, hiszen egy ekkora gyerek egészsége biztosan megsínyli, ha egész nap csak nassol.