Hullák alatt, egymás kezét szorítva élték túl a mészárlást a szerelmesek
Már az élettõl és párjától búcsúzott a brit fiatalember a Bataclanban. Nem reménykedett, hogy túléli a mészárlást, amikor mentõ ötlete támadt.
A lemészároltak teste takarta el őket, így élték túl a párizsi merényletet a brit Michael és francia kedvese, Sara. A pár a legtöbb áldozatot követelő mészárlás helyszínén, a Bataclan Színházban élte túl a terrorakciót.
- Épp a táncparketten roptuk, amikor megtámadtak minket - kezdte életben maradásuk történetét a Mirrornak Michel O'Connor.
A rémült fiatalember, látva a pusztítást, már el akart köszönni az élettől és szerelmétől.
- Azonnal lerántottam Sarát a földre. Biztos voltam benne, hogy itt meghalok és még egyszer utoljára meg akartam csókolni.
El akartam búcsúzni tőle és az élettől is. Ekkor jött a mentő ötlet. A fegyvereseket annyira lefoglalta a pusztítás, hogy nem figyeltek ki élhet még. Így volt időnk arra, hogy hullákat húzzunk magunkra és bízzunk a szerencsénkben.
Igaz, hogy merő véresen, de egy karcolás nélkül úsztuk meg a támadást.
- Több mint egy órát feküdtünk egymás mellett, szorítva a másik kezét, rajtunk a kevésbé szerencsésekkel és azt hittem, hogy nem a golyók, hanem a fulladás lesz a vesztünk, mert egy erős robbanás után, még a gipszkarton mennyezet is ránk szakadt - vette át barátjától a szót Sara.
A pár azt is hallotta, hogy a gyilkosok arabul imádkoztak és franciául beszéltek.
Hollande, a francia köztársasági elnök az oka annak, hogy itt vagyunk - állítólag ezt is mondták a terroristák.
