kulcsár edina
7 év letöltendõ börtönre büntették a gazdát, aki fagyállót öntött a borába. A bort ellopta egy tolvaj, megitta, majd belehalt. De mennyit kell meginni a löttybõl, hogy ez legyen a vége?
A fagyálló eredetileg színtelen, szagtalan, édes ízű, súlyosan mérgező folyadék. Éppen azért színezik Európában természetellenes színűre (általában kékre), hogy messziről felismerhető legyen. A folyadék alapja az etilén-glikol nevű vegyület, ami hasonlít az etil-alkoholra, vagyis a sima, fogyasztható alkoholra. Ha valaki megitta és az émelyítően édes íz ellenére sem fogott gyanút, hogy mérget vitt be, később már nehéz rájönni, mi történhetett. A fagyállómérgezés tünetei ugyanis nagyon hasonlítanak a részegségre, csak éppen sokkal súlyosabbak.
De milyen folyamatok játszódnak le pontosan a szervezetben és mi a teendő fagyállómérgezéskor? Egyáltalán, mennyi a halálos dózis?
A kérdések apropóját az elhíresült eset adja, melyben tegnapi hoztak ítéletet első fokon: 7 év börtönt kapott az a gazda, aki a várható tolvajok megleckéztetésére fagyállót öntött a kertjében tárolt meggyborba. A löttytől hatan kerültek kórházba, de az a férfi, aki ellopta, bele is halt – a családja egyszerűen részegnek nézte, így nem került időben orvoshoz. Mire kórházba jutott, annyira károsodott a veséje, hogy nem lehetett megmenteni az életét.
A gazda, Vajtai Pál azzal védekezett, hogy azt hitte: a tolvajok majd csak hánynak és hasmenést kapnak a fagyállós meggybortól, ám az etilén-glikol egészen mást csinál. A mérgezés tünetei nagyon hasonlítanak a részegségre: aki iszik belőle, az tántorogni kezd, összeakad a nyelve, zavartan viselkedik.
12 óra elteltével az idegrendszeri tüneteken kívül a beteg pulzusa is megemelkedik, magas lesz a vérnyomása és levegő után kapkod. A szervezet ugyanis elkezdi lebontani a szert, de a közben keletkező vegyületek súlyosan mérgezik a vesét, a szívet és a tüdőt. Ha ekkor sem kap valaki kezelést, akkor jön a veseelégtelenség: általában ez okozza a halált is.
A vácszentlászlói férfi 10-11 liter borba 2 liter fagyállót öntött, amiből így a bíróság szerint már három pohárnyi is halálos adag lett volna. Hivatalosan a halálos adag körülbelül 2 ml etilén-glikol testsúlykilogrammonként: azaz egy 80 kilós férfinak másfél decit kell töményen lehúznia ahhoz, hogy belehaljon, de a hatás több körülménytől is függ. Például, hogy mennyire volt hígított a fagyálló vagy hogy az áldozat ivott-e előtte más alkoholt. (A benzinkutakon általában 2/3-os vagy fele-fele arányban hígított termékeket lehet kapni.)
Ha valaki mégis beleiszik, édes ízt fog érezni: emiatt fordulhat elő, hogy kisgyerek vagy háziállat szenved ilyen mérgezést. Ha mégis megtörténik a baj, azonnal mentőt kell hívni, de addig is
tömény alkoholt kell itatni a beteggel!
Bizarrul hangzik a dolog, mert az alkohol is méreg, de sokkal kevésbé agresszív szer. És ahogy a szervezet elkezdi lebontani, kevesebb „ideje” jut a glikolra, így kevesebb méreganyag keletkezik közben. A kórházban nagy valószínűséggel úgyis dialízissel, azaz művesekezeléssel kezdik a gyógyítást, ami kimossa a vérből a mérgeket.
1985-ben derült ki, hogy az osztrák borászok ipari mennyiségben csinálták majdnem ugyanazt, mint Vajtai Pál, csak épp más céllal. Glikolt, azaz fagyállót öntöttek a savanyú borokba, hogy ihatóbbak legyenek, csak ők nem a tolvajokat akarták megleckéztetni, hanem a vevőiket becsapni. Amikor kiderült, szinte az egész ország bortermelése tönkrement a botrány miatt.