Évente mintegy 4000 német választja Magyarországot új lakhelyéül, ami jóval több, mint néhány évvel ezelőtt – írja a Mandiner. A Deutsche Welle budapesti riportjában egy 20 éves fiatal, Marvin mesél arról, miért döntött amellett, hogy Magyarországot választja új hazájául. Ő 16 éves volt, amikor bátyja ötletére Magyarországra költözött.

Nem tudom tovább támogatni Németországot. Magyarországon nem érzem magam bevándorlónak. Egyszerűen csak egy német vagyok

– fogalmaz Marvin. A fiatal szerint Budapesten gyorsan otthon érezte magát: „A bátyámmal együtt költöztem ide, itt maradtunk, mert otthon éreztük magunkat, és mert nagyon barátságos és biztonságos volt. Sok itt a lehetőség, senki sem zaklat, mint Németországban, ahol nagyon szigorúak a szabályok.”

A Deutsche Welle riportja rámutat: a Magyarországra költöző németek többsége idősebb, sokan közülük kritikusak a németországi közbiztonsággal és a migrációval.
Marvin is osztja ezeket a nézeteket, közösségi médiás videóiban is rendszeresen bírálja Németországot.

Egyik fő sérelme a nemzeti identitás kérdése: „Például itt Magyarországon mindenhol magyar zászlók vannak. Németországban pedig, ha kiteszed a német zászlót a kertedbe, akkor nácinak neveznek, és szerintem ez az őrület túlságosan is uralkodó most.”

A riport ugyanakkor statisztikákat is bemutat: a nők elleni erőszak valóban növekedett Németországban, de ebbe a családon belüli erőszak és az online zaklatás is beletartozik (mintha ezeket kizárólag az őshonos németek követnék el – írja a Mandiner szerkesztője.).

Az összeállítás elismeri, hogy egyes bűncselekmények esetében – például az iskolai erőszak terén – a bevándorlók aránya magasabb. Ám a DW szerint a szövetségi bűnügyi hivatal legutóbbi jelentése azt állapította meg, hogy összességében csökkent a migrációs háttérrel rendelkező gyanúsítottak száma, beleértve a szexuális bűncselekményeket is. Igaz, a fiatalok körében mindenképp a növekvő migrációs erőszak tendenciája érvényesül.

Marvin pedig saját tapasztalataira hivatkozik: „Nekem a saját tapasztalataim fontosabbak, mint a statisztikák vagy bármi más.” Hozzáteszi: Németország már megváltozott, már nincs kultúrája, hamarosan afgán kultúrája lesz. Ez a véleményem.

A riport megjegyzi, hogy kijelentései a jobboldali populista „népességcsere-elméletet” idézik, amelyet a társadalomtudomány vitat, ugyanakkor a szélsőbaloldali európai politikusok lépten-nyomon lelepleznek és megerősítenek.

A DW a Nyugat-Európában bevett toposzokkal igyekszik hitelteleníteni a riportalanyát, és kiemeli: Marvin 16 éves kora után kimaradt az iskolából, a Covid-járvány óta pedig koronavírus-tagadó nézeteket vall.

A német köztévé összeállítása lekezelően summázza: a fiatalember számára a statisztikai adatok másodlagosak, és fontosabb az, amit e témák kapcsán érez, és elsősorban a biztonságérzetet keresi Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy visszaköltözne-e Németországba, Marvin határozott választ ad: „Nem tudom elképzelni.”

A teljes riport itt tekinthető meg:

„Nem tudom elképzelni, hogy visszaköltözzek Németországba!”