Soros újra pénzt ad a magyar választások befolyásolására

A Digital News Ventures (DNV) a Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik, amelynek az egyik fő támogatója az Open Society Foundation. Nem elhanyagolható szereplője tehát a pályázatnyertes, a 444-et is kiadó, Magyar Jeti Zrt., amelyet közvetlenül irányítanak Soros emberei, akik egy általa bőkezűen finanszírozott másik szervezetben is vezető pozíciókat töltenek be. A Magyar Jeti Zrt. igazgatósági tagja többek között Marie Nemcova, aki az MDIF üzemeltetési vezérigazgatója is egyben. A MDIF 2016-ban 1.400.000, 2018-ban 1.000.000, 2019-ben pedig 9.790 USD támogatást, a három év alatt összesen mintegy 750 millió forintnak megfelelő összeget kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Nemcovának azonban nem ez a legközvetlenebb kapcsolata Soros Györggyel, ugyanis 1994 és 1998 között az OSF prágai programigazgatója volt, ami azt jeleni, hogy a cseh közgazdász az amerikai tőzsdespekuláns régi, közép-európai bizalmasa. Szintén a Magyar Jeti Zrt. igazgatósági tagja Valer Kot, az MDIF vezető médiatanácsadója. Ilyen kapcsolatokkal rendelkező – a nemzetközi baloldali hálózatba több ponton is bekötött – személyekkel a kiadó vezető tisztségviselői között egyértelmű, miért és mire kapott támogatást a 444 az Európai Bizottságtól.

Nem maradt ki a Soros-finanszírozásból a „kapcsolódó kutatómunkáért” felelős, Gyurcsány Ferenchez több szálon is köthető Media Universalis Alapítvány sem, amely 2017-ben 11.765 dollárt, hozzávetőlegesen 3,6 millió forintot kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, és amelynek a vezetője a kormányt konstans kritikával illető, korábban ellenzéki tüntetések szónokaként is feltűnő szociológus, Hammer Ferenc.

Az Európai Bizottság által megrendelt munka elvégzésében, illetve az arra való felkészülésben az AFP működik majd együtt a HDMO-val. A francia hírügynökség neve akkor terjedt el szélesebb körben a magyar köztudatban, amikor kiderült, hogy a Facebook a magyarországi tényellenőrző programját az AFP-vel együttműködésben fogja megkezdeni 2021 márciusától. A cég 2017 óta specializálódott „tényellenőrzésre„, és a Facebook legfontosabb partnerévé nőtte ki magát. Az AFP tényellenőrző részlegének európai koordinátora a Mandinernek elmondta:

Mintegy száz újságírót foglalkoztatunk ezen az osztályon, 18 nyelven figyelik a híreket. A következő hetekben indul el a magyar és a bolgár tényellenőrző munkánk, így már 20 nyelven dolgozunk majd.

Lényegében egy teljes nemzetközi szerkesztőséget állítottak fel a „dezinformációk” kiszűrésére, ami azonban meglehetősen egyoldalúra sikerült, és politikai indíttatásukat nem leplezve, a „szakemberek„ szinte csak a jobboldali hangokat némították el vagy csökkentették az eléréseiket, legyen szó nemzeti érzelmű politikusokról, influenszerekről vagy csak hétköznapi internethasználókról. A tényellenőrök két alapvető jogot is megsértettek: az információhoz való hozzáférés, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogait, ugyanis egy semmilyen népi legitimációval nem rendelkező, egyetlen jogszabály által sem kötött szerkesztőség nem döntheti el önkényesen, hogy ki, mikor szólhat szabadon, és az emberek milyen információhoz juthatnak hozzá saját akaratukból.

Az egész EDMO-projektet koordináló firenzei European University Institute függetlenségével kapcsolatban is érdemes megemlíteni az OSF-fel fennálló viszonyát, az ugyanis 2019-ben 11.163 USD, míg 2020-ban már 110.000 és 50.000 USD támogatást kapott az Alapítványtól. Kevés egyetem kap egy éven belül kétszer támogatást egy NGO-tól, ráadásul több mint 50 millió forint értékben, így vélhetően a forrást biztosító szervezet valamilyen ellenszolgáltatást is vár a finanszírozásért cserébe.

Több mint aggályos, továbbá hogy olyan médiumok kiadója, illetve alkalmazottai kapnak jelentős forrást „tényellenőrzésre” és a dezinformációk kiszűrésére, akik csak a koronavírus-járvány kitörése óta számtalanszor állítottak valótlanságokat, illetve terjesztettek fake news-t, veszélyeztetve a védekezés eredményességét.

2020. április 7-én, az Egészségügyi Világszervezetre hivatkozva, a 444 azt közölte, hogy „az ajánlás az lenne, hogy minél több tesztet végezzenek az országok.„ A WHO azonban ilyen nyilatkozatot nem tett, a globális szervezet szerint a tesztelésre vonatkozó döntésnek klinikai és járványügyi tényezőkön kell alapulnia, és a fertőzöttség valószínűségével összefüggésben kell állnia. Tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató kliensek PCR tesztelését akkor érdemes mérlegelni, ha érintkeztek koronavírusos beteggel vagy a helyi körülmények indokolják.

2020. április 10-én a 444 a járványügyi tájékoztatással kapcsolatban azt írta, hogy „a vírus elleni védekezést száz százalékban a kormány vette a kezébe, megvonva a polgármesterektől még a legalapvetőbb, a védekezéshez szükséges információkat is...” A valóság ezzel szemben az, hogy Európában egyedülálló volt, hogy egy Operatív Törzs napi szinten intenzív sajtótájékoztatót tartott, továbbá a kormány arról határozott, hogy külön jogosítványt ad a polgármestereknek így ők húsvét idejére, a saját településükre nézve további speciális, szigorító szabályokat alkothattak meg és vezethettek be. A kijárási korlátozások meghosszabbítása előtt meghallgatták a polgármestereket, kikérték a rendőrök véleményét, beszéltek járványügyi szakemberekkel és a tudósok véleményét is összegyűjtötték, így a liberális portál vádjai teljesen megalapozatlanok voltak.

A 444 a baloldal legízléstelenebb eszközét is bevetette, és az elhunytak számával hergelte a lakosságot a kormány ellen. Ahogy 2020. április 12-én fogalmaztak, „továbbra is a magyarországi halálozási arány a legrosszabb a régióban.„ A 2020. április 14-i adatok szerint a százezer lakosra eső halottak száma Ausztriában 4,32; Szlovéniában 2,67; Romániában 1,78; Csehországban pedig 1,37 volt, míg hazánkban ez az arányszám akkor 1,22-nek felelt meg.

Az interneten terjedő dezinformációk, és minden ilyennek minősített megszólalás kiszűrésére tehát egy olyan cég nyert jogot és 11,5 millió eurót, amelynek az igazgatóságában több, közvetlenül Soros Györgyhöz köthető személy is helyet kapott, valamint amelynek az újságírói csak az elmúlt időszakban számtalan álhírt terjesztettek, kizárólag a nemzeti oldallal szembeni hangulatkeltés végett. A HDMO-t pedig – amelyet kizárólag olyan publicisták alkotnak majd, akiket rendkívül kormányellenes szerkesztőségek delegálnak, és akiktől – tekintettel a finanszírozásukra, a saját empíriánkra, illetve arra, hogy kiktől tanultak és hol dolgoztak – jó okkal nem várhatjuk, hogy objektíven, politikai indíttatástól mentesen döntsenek arról, mi számít dezinformációnak – épp 5 hónappal a magyar parlamenti választások előtt indítják el.

A politika világából is találunk példát a fake news-ra

A portál már jóval a koronavírus 2020-as európai megjelenését megelőzően is terjesztett álhíreket kormányellenes hangulatkeltés céljából. Ilyen volt például, amikor 2019 márciusában a 444 még azelőtt részletesen beszámolt arról, hogy Novák Katalin – akkor még államtitkárként – milyen beszédet mondott a Veronában megrendezett Családok Világkongresszusán, illetve arra hogyan reagáltak a résztvevők, hogy az elhangzott volna. A portál, ahogy fogalmaztak, a „hibáért” bocsánatot kért. A Fidesz érintett politikusa az esethez az alábbi mondatot fűzte: „Így higgyenek el bármit ezeknek a médiumoknak!„

NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.