POLITIK

Orbán Viktor: A behurcolás ellen kell védekezni, több Balaton, kevesebb Adria

A koronavírus Magyarországra való behurcolása ellen kell védekezni, ugyanis minden egyes újabb hazai fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi „mozzanat” – mondta a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.
  • Szerző: RIPOST

A több országban ismét felerősödő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország biztonságos, de a koronavírus-járvány behurcolása ellen védekezni kell. Kell itthon újabb szigorításra számítani, csak még nem tudni, milyenre – mondta, közölve: az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy javaslatot tegyen a behurcolás elleni védekezés ügyében, és „ma, holnap döntéseket tudunk hozni”.

A környező országokban nő a fertőzöttek száma

„Több Balaton, kevesebb Adria”, és akkor a járvány is féken tartható lesz – fogalmazott a kormányfő, jelezve, hogy több környező országban, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Szlovéniában is növekedőfélben van a fertőzöttek száma.

Megjegyezte, az operatív törzs vizsgálatai szerint minden egyes újabb magyarországi fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi „mozzanat”.

Ismét azt mondta, hogy figyelik az osztrákok intézkedéseit, ahol karantén, mintavétel, határellenőrzés együtt szerepel a kombinált csomagban.

 

Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával

A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást célzó EU-s hitelcsomagról is szó volt, amelynek – közölte Orbán Viktor – igazságosnak, rugalmasnak kell lennie, és nem szabad belekeverni a politikát.
Az EU-ban különösen a baloldal, a „nagyszájú liberálisok” azzal szokták fenyegetni a nekik nem tetszőket, hogy pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz – mondta a kormányfő, aki ezt civilizálatlan viselkedésnek, zsákutcának nevezte.
Ha a pénz elköltéséhez ilyen ideológiai, politikai szempontokat kapcsolnak, akkor az biztosan rosszul lesz elköltve – hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve: semmilyen politikai feltételt nem lehet összekeverni gazdasági döntésekkel. Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak, és ha összekeverik őket, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés – mondta. „Nem tanácsolom a nagyoknak meg az EU magukat oly modernnek tekintő államainak, hogy most ezzel próbálkozzanak” – fogalmazott.
Kifejtette: szeptemberre térdre eshet jó néhány, Magyarországnál gazdagabb, de pénzügyileg sérülékenyebb ország. Példaként hozta Portugáliát – amelynek miniszterelnöke jövő hét elején Magyarországra látogat –, Spanyolországot, Franciaországot. Ezért döntöttek úgy a „nagyok” – folytatta –, hogy vegyen fel hitelt az EU, amitől ő is „fázik”, mert a magyarok fejében az adósság az egyik legrémisztőbb dolog, ismerik az adósrabszolgaság veszélyét mint kommunista örökséget, az ország eladósítása ugyanis az 1980-as években történt. Amikor pedig „a kommunisták modern formában visszajöttek szocialistaként”, 2002-2010 között ugyanez a veszély jelentkezett devizaadósságként – tette hozzá.

A miniszterelnök megjegyezte, Magyarország tudna vétózni az EU-ban, de ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni, és most lát lehetőséget arra, hogy a hitelfelvétel kockázatát megpróbálják csökkenteni. Ehhez ki kell mondani: a pénzt a gazdaságok fejlesztésére kell fordítani, „utána pedig, ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik, akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogyan használjuk fel a pénzt”.

Nem lennék ilyen lendületes a németek helyében

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár szerint a német EU-elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, a kormányfő úgy reagált: „nem lennék ilyen lendületes a németek helyében”, mert ha összemérik a magyar jogállamiságot a némettel, akkor „lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen”. Példaként közölte: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy az alkotmánybírák lehessenek párttagok, ami Németországban gyakorlat.

Áttörés van a foglalkoztatásban

A hazai gazdasági intézkedéseket a műsorban úgy kommentálta: áttörés van a foglalkoztatottság alakulásában. Kifejtette: 4,5 millióan dolgoztak a járvány előtt, a „mélyponton” ez 4,37 millióra esett vissza, de néhány hete a munkanélküliség újra csökken, nő a munkahelyek száma, ami nem tiszavirágéletű jelenség, látni a szerkezeti okait.

Kormányzati beavatkozással több mint egymillió ember munkahelyét mentették meg, 70-80 ezer körül van a fejlesztések támogatásával létrehozott álláshelyek száma, közmunkában 90 ezren dolgoznak – sorolta, úgy értékelve, hogy magához tér a gazdaság.

Rámutatott ugyanakkor: a pénzügyi-gazdasági válságoknak van egy késleltetett hatásuk is, 5-6 hónappal később, ezért már most készülnek arra, hogy január környékén várható még egy megpróbáltatás.

A gyermekeinket meg kell védeni

A gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyére reagálva a miniszterelnök közölte: meg kell hozni azokat a gyermekvédelmi törvényeket, amelyek a pedofíliára, a gyermekek kizsákmányolására, a kábítószerre, az internet veszélyeire megnyugtató válaszokat tudnak adni a szülőknek.
Az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdésének nevezte a gyermekvédelmi törvények megalkotását, megváltoztatását, szigorítását, mert „a gyermekeinket meg kell védeni”.
A Kaleta-ügyben született enyhe ítéletet annak bizonyítékának tartja, hogy sem az ügyészség, sem a bíróság nem áll kormánybefolyás alatt, mert ha ott állna, „ötször ekkora” ítélet született volna.

„Semmilyen büntetés nem tűnik súlyosnak ilyenkor” – hangoztatta, megerősítve: nincs vége az ügynek, mert nem akarja, hogy az ország úgy érezze, olyan a kormánya, amely azt magyarázza, hogy egy erkölcsileg kényszerítő erejű helyzetben miért nem cselekszik. Ezért élni fognak a jogalkotás lehetőségével.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?