Már 1 millió 100 ezer az új magyar állampolgárok száma

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt. Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami azáltal vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni ezt a területet.

Felidézte, hogy 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését és a különböző pályázati forrásokat. A Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása „értelmes és a cizellált módon” történik - mondta.

Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására, amely – mint kiemelte – jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, az utódállamoknak és Magyarország gazdaságának is. Kiemelte, hogy meghaladja az 1,1 milliót az új magyar állampolgárok száma.

A magyar állampolgárság megszerzése kérelemre, honosítás által: A hagyományos honosítás általános feltételei: a magyarországi lakás és megélhetés biztosítottsága, a büntetlen előélet, a honosítás a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot nem sértheti, továbbá alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni, kivéve, ha a kérelmező ez alól a törvény alapján mentesül. Alapvető feltétel, hogy a kérelmező Magyarországon élő külföldinek minősüljön, azaz állandó jellegű magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezzék és lakcímét a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartása tartalmazza. A honosítási kérelem benyújtását megelőző időtartam – más államok szabályozásához hasonlóan – az egyes személyi kategóriák esetében eltérő:

• akit nem illet meg kedvezményes elbírálás, nyolcévi ittlakás után nyújthat be honosítási kérelmet,
• ötévi ittlakás után honosítható az, aki Magyarországon született, vagy már kiskorúként letelepedett, bevándorolt vagy regisztrációs okmányt kapott, illetve a hontalan,
• háromévi ittlakás után honosítható a magyar állampolgár házastársa, akinek a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, a menekült, illetve az, akit magyar állampolgár örökbe fogadott, s időközben nagykorúvá vált,
• az ittlakás időtartama a kiskorú tekintetében csökkenthető, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte,
• a köztársasági elnök egyes feltételek alól felmentést adhat, ha a honosításhoz Magyarországnak fontos érdeke fűződik – bejelentett lakóhellyel azonban a kérelmezőnek rendelkeznie kell ebben az esetben is.

A magyar állampolgár által örökbe fogadott kiskorú lakóhelyétől függetlenül honosítható. Nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie annak, aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, aki 65. életévét betöltötte, aki magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézményben szerzett végzettséget, illetve annak, akinek egészségi állapota oly mértékben és visszafordíthatatlanul megromlott, hogy az illetékes egészségügyi intézmény igazolása szerint képtelen a vizsga letételére. A honosítási kérelemmel együtt névmódosítási kérelem nyújtható be, amelynek keretében többek között elhagyható a magyar névviseléstől idegen névelem, vagy kérhető az utónév magyar megfelelője. E lehetőség a honosított személy további beilleszkedését segíti elő. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésekor lép hatályba. A honosítási kérelem 2011-től kezdődően a helyi önkormányzat anyakönyvvezetője mellett benyújtható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveinél, valamint a Kormány integrált ügyfélszolgálati irodáin (kormányablak) és külföldön a magyar konzuloknál. A törvényi feltételek fennállását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vizsgálja meg és elkészíti a döntési javaslatot. A tradicionális honosítási kérelmekről a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt. A magyar állampolgárság megszerzése az eskü- vagy fogadalomtétel ünnepélyes pillanatával következik be a lakóhely szerint polgármester előtt. A magyar állampolgárság megszerzése nyilatkozattal: Nyilatkozattal szerezheti vissza a magyar állampolgárságát az, aki azt megfosztás, 1990 előtt elbocsátás következtében, vagy 1945 után mint Németországba áttelepülésre kötelezett személy vesztette el. 1957 előtt csak magyar állampolgár apa után lehetett leszármazással magyar állampolgárságot szerezni. Nyilatkozattal szerezhetnek magyar állampolgárságot azok, akiknek anyja magyar, apja külföldi állampolgár volt és az említett régi szabályozás miatt nem váltak magyar állampolgárrá. Szintén nyilatkozattal szerezhet magyar állampolgárságot az a Magyarországon élő hontalan, aki Magyarországon született, a szülei külföldi állampolgárok voltak, de a szülők állampolgársága szerinti állam a gyermeket nem ismerte el állampolgárának.