tóth gabi
A közel-keleti, az afrikai és a karibi régiókból származó migránsok követik el a legtöbb bűncselekményt az alpesi országban.
A Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal (OFS) által nemrég közzétett adatok szerint az elítélt felnőttkorú bűnözők 57,8 százaléka bevándorló volt 2019-ben Svájcban.
Példának okáért: a kábítószerekkel kapcsolatos jogszabályok megsértése miatt elítélt bűnözők 57,9 százaléka, a közlekedési törvények megsértése miatt őrizetbe vett személyeknek pedig az 52 százalék volt svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi születésű személy – írja a Swissinfo angol nyelvű svájci hírportál.
A hivatalos statisztikák alapján az afrikai bevándorlók követik el arányaiban a legtöbb bűncselekményt. A tartózkodási engedéllyel rendelkező délnyugat-afrikai származású személyek körében például 31 elítélt jut 1000 főre, tehát a bűnözési hajlandóság ennél a csoportnál 31 ezrelék. Őket követik a nyugat-afrikai bevándorlók 21,2 ezrelékkel, a jamaicaiak 20,5 ezrelékkel, a haiti bevándorlók 19 ezrelékkel, valamint az észak-afrikaiak 18,3 ezrelékkel.
A bűnelkövetésre legkevésbé fogékony bevándorlók Európából és Észak-Amerikából érkeztek Svájcba. A briteknél és a kanadaiaknál 1,2 ezrelék, az amerikaiaknál 1,4 ezrelék, a svéd és német bevándorlók körében pedig 1,6 ezrelék mindösszesen a bűnözési hajlandóság. Ez pedig azt jelenti, hogy Svájcban nem a svájciak tanúsítják a legjogkövetőbb magatartást, ugyanis az őshonos népesség körében 1000 főre 2,2 elítélt jut.
A svájci lakosság 25 százaléka (körülbelül 2,5 millió fő) egyébként bevándorló. Az alpesi országban élő külföldiek többsége Uniós országból, például Németországból, Franciaországból és Olaszországból érkezett. Ez azt jelenti, hogy a közel-keleti, az afrikai és a karibi régiókból származó személyek csak kis hányadát teszik ki az országban tartózkodó külföldieknek, arányaiban mégis ezekből a csoportokból kerül ki a legtöbb bűnöző.