Koronavírus – hétfőtől érvénybe lép a beutazási karantén Angliában

Az intézkedést – amelynek célja az új koronavírus által külföldön okozott fertőzések behurcolásának megakadályozása – még ebben a hónapban felülvizsgálják, és a brit kormány nem zárja ki kétoldalú mentességi megállapodások kidolgozását a feltételeknek megfelelő országokkal.

Patel a londoni alsóházban terjesztette elő hivatalosan az egyes részleteiben már az elmúlt hetekben ismertté vált intézkedési tervet, amelyet a brit a légitársaságok és az utazási irodák folyamatosan és élesen bírálnak.

A belügyminiszter elmondta: június 8-ától a külföldről érkezőknek, köztük a brit állampolgároknak is úgynevezett elérhetőségi helyszínazonosító – contact locator – kérdőívet kell kitölteniük, amelyben bejelentik, hogy hol töltik az elkülönítés 14 napját, és milyen módon lehet felvenni velük a kapcsolatot.

A brit kormány online felületén – gov.uk – elérhető kérdőívet még az utazás előtt ki kell tölteni, és a beutazóknak vagy nyomtatott formában, vagy telefonjukban, elektronikusan tárolt formában, a határrendészeti hatóságok kérésére fel kell mutatniuk a kitöltést igazoló bizonylatot.

Priti Patel elmondta: aki nem tölti ki a kérdőívet, 100 font (39 ezer forint) helyszíni bírsággal sújtható.

Arra, aki nem tartja magát a karanténelőíráshoz, a hatóságok ezer font pénzbüntetést szabhatnak ki. Minősített esetben büntetőeljárás is indítható, és a szabálysértő külföldi állampolgárokat ki lehet toloncolni Nagy-Britanniából.

A karantén helyszínét és a beutazók elérhetőségének adatait tartalmazó online kérdőívet az angliai közegészségügyi hatóság – Public Health England, PHE – tartja nyilván, és a PHE munkatársai ellenőrzik, hogy a karanténra kötelezettek betartják-e az elkülönítési szabályokat.

Ha a PHE illetékeseiben felmerül a gyanú, hogy valaki nem tartja magát az előírásokhoz, értesítik a rendőrséget – mondta szerdai parlamenti tájékoztatójában a brit belügyminiszter.

Priti Patel szerint azért most kell bevezetni a karantént, mert amíg Nagy-Britanniában magas volt a koronavírus okozta fertőzések hazai terjedési rátája, egy ilyen intézkedésnek csekély hatása lett volna. A nagy-britanniai terjedési ráta azonban immár folyamatosan csökken, a nemzetközi utazások száma pedig valószínűleg emelkedésnek indul a jelenlegi mélységi rekordokról, és ebben a helyzetben a kormány tudományos tanácsadói szerint egyre nagyobb kockázattá válik a koronavírus-fertőzések behurcolása külföldről. A belügyminiszter szerint arányos, időben korlátozott közegészségvédelmi intézkedésről van szó.

Priti Patel elmondta, hogy a karanténelőírást először a június 28-a utáni héten, utána folyamatosan vizsgálja majd a brit kormány. A belügyminiszter ugyanakkor nem tett egyértelmű utalást arra, hogy az intézkedést mikor oldhatják fel.

Hozzátette viszont, hogy kétoldalú alapon lehetséges mentességi megállapodások kidolgozása olyan országokkal, amelyek a brit kormány megítélése szerint járványügyi szempontból biztonságosak. Erre Boris Johnson miniszterelnök nemrégiben gyakorlatilag ígérettel felérő utalást tett. Minapi alsóházi meghallgatásán a kormányfő kijelentette: kölcsönös megállapodások esetén már a karanténelőírás június végi első felülvizsgálatának idejére mentességet kaphatnak azok a beutazók, akiknek hazájában a fertőződési ráta „legalább olyan jó”, mint Nagy-Britanniában.

A brit utazási, légiközlekedési és szállodaágazat szervezetei azonban élesen bírálják a karanténintézkedést. A héten a szektor legnagyobb utazásszervező és szállodaipari cégei közül több mint kétszáznak a vezetői nyílt levélben szólították fel a kormányt a karanténterv ejtésére. Az aláírók közölték: az intézkedés miatt, amely megítélésük szerint a határok lezárásával ér fel, az ágazat alkalmazotti állományának akár 60 százaléka is elvesztheti állását.

A brit polgári repülés már eddig is súlyosan megszenvedte a koronavírus-járvány turisztikai hatásait.

A legnagyobb brit olcsójegyes légitársaság, az easyJet 15 ezer fős alkalmazotti állományának 30 százalékát elbocsátja.

A British Airways a minap közölte, hogy 42 ezer alkalmazottja közül 12 ezret kénytelen elbocsátani, miután a Covid-19 járvány miatt gyakorlatilag összeomlott a légiforgalmi piac.

A Virgin Atlantic 10 ezer alkalmazottja közül 3 ezernek mond fel, és kivonul a Heathrow utáni második legnagyobb londoni repülőtérről, Gatwickről.