Létrehozva: 2021.12.01.

A Szputnyik vakcina megalkotója szerint az omikron variáns jelentheti a járvány végét

A nemrég felfedezett vírusváltozat annyi mutációval rendelkezik, ami vélhetően instabillá teszi a kórokozó genomját.

Szerző Gaál József

Az orosz Szputnyik V vakcinát kifejlesztő Gamaleja Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet egyik vezető virológusa szerint az omikron koronavírus-variáns jelentheti a világjárvány végét, ugyanis a kórokozó genomjában immáron annyi mutáció jelent meg a vuhani változathoz képest, ami vélhetően a betegséget okozó képességének gyengüléséhez vezetett. Tehát a koronavírus – patológiai szempontól – folyamatosan veszíteni fog az „erejéből” innentől kezdve – írja a Russia Today angol nyelvű orosz hírportál.

Anatolij Altshtein a Komsomolskaya Pravda (KP) című moszkvai bulvárlapnak adott interjújában azt mondta, még nem világos, hogy az új omikron változat mennyire halálos vagy fertőző az előző, delta mutánshoz képest, ám jelenleg jó okunk van azt feltételezni, hogy a patogén tulajdonságai jelentősen gyengébbek.

„Azt már látjuk, hogy az omikron sok mutációt tartalmaz, többet, mint a Delta. Több mint harmincezer mutáció egyetlen génben, ami a tüskefehérjéit kódolja. Ez rengeteg, és ez azt jelenti, hogy a vírusnak instabil a genomja. Általában az ilyen fertőző ágensek kevésbé veszélyesek, mert evolúciósan a túl sok mutáció a vírus betegséget okozó képességének gyengüléséhez vezet”

- fogalmazott a professzor, aki szerint, ha helyesnek bizonyul a feltételezése, akkor az omikron csak az esetek kis hányadában fog halálos megbetegedéseket okozni, és az Sars-Cov-2 koronavírus hamarosan olyanná válik majd, mint más szezonális fertőzések. Továbbá hangsúlyozta, hogy még mindig keveset tudunk az új variánsról, de az óvatosság egyáltalán nem baj, amíg meg nem ismerjük az új mutáció tulajdonságait.

A delta és az omikron koronavírus-variáns genomjának összehasonlítása. A pirossal jelölt részek jelentős eltérést mutatnak.

A Dél-Afrikában azonosított, és a jelek szerint meglehetősen gyorsan terjedő új koronavírus-variáns, az omikron, derült égből villámcsapásként érte az egész világot november második felében.

Felbukkanása után az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szinte azonnal az aggodalomra okot adó koronavírus-változatok közé sorolta az omikront. Ez intő jel lehet, de koránt sem jelent semmit, ugyanis a testület szerint több hétig is eltarthat alsó hangon, míg megbízható tudással rendelkezünk arról, hogy az új variáns mennyire fertőzőképes, és milyen súlyos tüneteket okoz.

Mindazonáltal Angelique Coetzee, a dél-afrikai orvosszövetség elnöke egyébként arról számolt be a BBC-nek, hogy az omikronos betegek rendkívül enyhe tüneteket produkálnák. Ugyanakkor tény, hogy ebből a néhány esetből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Még nem jött el a világ vége

A WHO bár az omikront „aggodalomra okod adó” variánsként tünteti fel, hiszen vizsgálataik szerint a tüskeproteinben található nagyszámú mutáció elképzelhető, hogy átvihetőbbé és immunkerülőbbé teheti a változatot. A kulcsszó azonban a „talán”, hiszen azt az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozta, egyelőre sok a bizonytalanság az omikron variánssal kapcsolatban. Ezáltal a szakember még azt sem tudja, hogy ez a mutáns befolyásolhatja-e a világjárvány lefolyását, és ha igen, hogyan.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nagy felhajtás oka most egyértelműen az, hogy a mutációk nagy száma, ami az omikronnál fennáll, minden bizonnyal problémásabbá tehetik a variánst, ám ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy még így sem lesz jelentős hatással az eddigi oltóanyagokra vagy terápiákra. A bizonytalanság azonban egyelőre nagy. Ezt erősítette meg a HuffPost-nak adott interjújában Isaac Bogoch, a Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó orvostudósa is, aki egyelőre úgy gondolja a sok ismeretlennel kapcsolatban, hogy azért nem árt kellő óvatossággal közelítenünk az omikron variáns felé.

Mit tudunk eddig az omikronról?

Egyelőre azt már tudni, hogy a variáns több mint 30 mutációt tartalmaz a tüskeproteinben. Ez az a része a vírusnak, amelyik kötődik a sejtjeinkhez. Ez első hallásra azért lehet problémás, mert az oltásaink egy része is úgy működik, hogy a vírus e tüskeproteinjeire tanítják meg az immunrendszerünket biztonságos körülmények között. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a most talált mutációk között vannak olyanok is, amelyeket már eddig is észleltek a béta-, gamma- és alfa-variánsoknál is. Ezek mindegyikére pedig az eddigi oltások is megfelelőek voltak.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek