Szükséges lehet a 3. oltás? A szakember válaszol

G. Gyula: A Pfizer-vakcina-használóknak kellhet egy 3. adag is az oltásból?

Kedves Gyula! Pár nappal ezelőtt Albert Bourla a Pfizer vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy előfordulhat, hogy szükség lehet egy 3. adagra a második adagtól számított 12 hónap során. Ez még csak feltételezés, mert még nincsenek biztos adatok arról, mennyire védenek hosszú távon az oltások a vírusvariánsok ellen. A Pfizer eddigi tesztejei során bizonyították, hogy az oltásuk 95%-os hatékonysággal véd a koronavírus ellen, de még több adatra van szükségük ahhoz, hogy megtudják, hogy 6 hónappal az oltás után mennyire marad védett az ember. Az is elképzelhető, hogy, mint az influenza ellen, úgy a koronavírus ellen is évente érdemes lesz oltatni magunkat a továbbfejlesztett oltásokkal a változó mutánsvírusok ellen.

B. Mária: Ezek kísérleti vakcinák?

Kedves Mária! Nem, hanem 200 éve ismert és használt technológiákat fordították rengeteg pénz beleölésével, a szokásosnál gyorsabban a koronavírus leküzdésére, de ezek a vakcinák, ha gyorsabban is, de átmentek ugyanazokon a szigorú vizsgálati szakaszokon, mint a többi védőoltás. Bár a vírusok mindig változnak, ezért idővel az oltások összetételét is változtatni kell, az elmondható, hogy már több bejáratott és sikeres technika van. A vakcinák fajtái, mint a vektorvakcina, valamint az elölt vírussal rendelkező, vagy tüskefehérjés mRNS rendszer, mind-mind már más vírusok ellen hatékonyan felhasznált technológia, a változás most annyi, hogy az újfajta koronavírus ellen is ki kellett fejleszteni a megfelelő védelmet elhozó oltást, a korábban bejáratott stratégiák alapján. A kérdésre pedig a konkrét válasz az, hogy a nálunk alkalmazott oltások nem kísérleti vakcinák, mindegyiket sok ezer emberen tesztelték, és a tesztelés összes fázisán sikeresen átmentek, mielőtt a lakossági oltást engedélyezték velük. Nem csak a gyártó vizsgálta az egyes vakcinákat, hanem Magyarországra érkezésük után még az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) is engedélyeznie kellett ahhoz, hogy elkezdődhessen egy adott vakcinával való oltás.

L. András: Miért hal meg valaki akár az oltás megkapása után is?

Kedves András! Az első oltás megkapása után is kell pár nap, hogy kialakuljon a szervezetben a védelem a vírus ellen, és a teljes védelem csak a második dózis után alakul ki. Ha valaki megkapja az első dózisát, és rögtön utána fertőződik meg, mielőtt még kialakulna az immunrendszer ellenálló képessége, akkor sajnos ritka esetben előfordulhat, hogy végzetes kimenetelű lehet a találkozás a koronavírussal – ugyanúgy, mintha nem kapta volna meg a vakcinát. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki, amíg nem kapja meg mind a két dózist, addig is tartsa be az egyéni védelmi intézkedéseket, mint a kézfertőtlenítés, szájmaszk, távolságtartás. Mindenki, aki még nem tette meg regisztráljon a védőoltásra, mert hosszú távon csak a vakcinákkal győzhetjük le a koronavírus járványt.

K. Bendegúz: Nemrég megkaptam a Szputnyik oltást, és 4 napig fájt a karom utána, ez normális?

Kedves Bendegúz! Az oltás után az egyik leggyakoribb „mellékhatás” az oltás helyén kialakuló enyhe fájdalom. Ez nem egészségtelen, pusztán a szervezet reakciója az ellenanyagra valamint az oltásra. Az oltás helyén kialakulhat enyhe bőrpír is. Ha fájdalmat érez akár napokig is a vállában, az teljesen normális, minden szervezet másként reagál: van, akinek semmilyen fájdalomérzete nincsen az oltás után, van, aki akár néhány napig is érezhet fájdalmat az oltás „helyén”. Az is előfordul, a Metropol egyik szerkesztője is így járt, hogy valakit másfél napra leterít a Szputnyik oltás – aztán két nap múlva mintha „elfújták volna”, semmi mellékhatás, újra teljesen jól volt az illető.

S. Zsóka: Hogy merészelik gyerekeken tesztelni az oltást?

Kedves Zsóka! A tesztelésnek nagyon szigorú protokolljai vannak szerte a világban, és gyerekeken is muszáj tesztelni, mielőtt tömegesen oltani kezdik őket. A vakcinagyártó cégek közül először a Pfizer jelentette be, hogy elkezdi tesztelni 2259 egészséges 12-15 év közötti fiatalkorún az oltások hatékonyságát. Erre azért van szükség, mert bár a fiatalok általában enyhébb tünetekkel vagy éppen tünetek nélkül át tudnak esni a koronavíruson, attól még terjeszteni tudják a tudtuk nélkül a vírust, sőt mióta a brit mutáns dominál itthon is, azóta egyre többször hallani róla, hogy fiatalok is kerültek súlyos állapotban kórházba. Márciusban már a Moderna gyártó jelentette be, hogy ők egy nagyobb tesztcsoporttal, 6750 fiatalkorúval végeznek kutatást, hogy megtudják, mekkora dózis a leghatékonyabb a tinik körében a védelem kialakításához. De szigorúak a szabályok, egyetlen „balesetről” sem volt hír, pedig a média szenzációhajhászásban érdekelt része ugrásra készen várja az esetleges ilyen történéseket...