Szent László szelleme lengi be az egykori kolostort

Az interaktív kiállítás az apátság építésének történetét és a névadóhoz kapcsolódó legendákat is bemutatja. A Ripost 7 Jancsekik János tárlatvezető kalauzolásával járta be a különleges helyet.

Somogyvár szívében, Koppány vezér egykori birtokán ma is állnak Magyarország legnagyobb monostortemplomának a romjai.

„Az 1070-es évek táján, Szent László uralkodása idején épült a román stílusú bazilika és a kolostor. A magyar király francia szerzeteseket telepített ide” – magyarázza Jancsekik János tárlatvezető. Közel 500 éven keresztül állt az épületegyüttes, virágkorának 1556-ban a török ostrom vetett véget. A török idők után feledésbe merült. A Széchenyieké lett a birtok, szőlőt termesztettek a területen, a földmunkálatok során kerültek elő a romok, a 19. században.

„A millenium évében volt egy ásatás, meghatározták az épület helyét, méreteit. Legközelebb 1972-ben a Bakay Kornél vezette régészeti feltárások felszínre hozták a maradványokat és megindultak a rekonstrukciós munkálatok. 1997-ben adták át a romkertet” – mondta el a szakember.

A romterületet a modern, 2015-ben átadott látogatóközponttal erdei sétaút köti össze. A kiállításon a látogatók megismerhetik az épületegyüttes történetét, Szent Lászlót mint uralkodót és mint szentet, bepillanthatnak a feltárás és a rekonstrukció történetébe. 2011-től Somogyvár-Kupavár Nemzeti Emlékhely lett.

Nagyjából mindenhol az eredeti falak maradványa látható, amit a rekonstrukció során kiegészítettek, javítottak.

A kerengőt az 1200-as évek elején egy tűzvész után újjáépítették, akkor készült kora gótikus stílusban ez a rész, amit képzeletből rekonstruáltak, az arányait szemléltetve. A kőanyaga 5 százaléka maradt meg, abból következtettek arra, milyen lehetett. Ezt megkönnyítette, hogy minden egyes szerkezeti eleméből maradt valami.

Több ezer faragott kő és használati tárgy került elő. A pince az ostrom során beszakadt, de ami 1556-ban a pincében volt, az a feltárások során előkerült: nagy mennyiségű régi pénzérme, fegyverek, szerszámok, használati tárgyak.

A temetődombon egy kis kápolna állt. Ott van a köznépi temető, több száz sírt tártak fel, ami nagyon sok érdekes információt adott a kutatóknak.

Fentről egyben lehet látni az épületegyüttest. Az északon lévő tanúhegy mellett lévő, ma nagybereknek hívott rész valamikor egybefüggő vízfelület volt. A Balaton vízszintje Szent László idejében 6-8 méterrel volt magasabb, vagyis a hegyet három oldalról körbeölelte a Balaton.

Koppány vára lehetett valamikor

Mindenütt találhatók avarkori leletek, itt azonban nem. A hely eredeti neve Kupavár, azaz Koppány vára. A népi emlékezet úgy tartja, hogy ez volt Koppány vezér szálláshelye. Szent László kora és a bronzkor közötti időszakból azonban nem találtak leleteket. A bronzkorban lakott terület volt, bronzkori sírok például előkerültek, de római emlékek nem.

Isteni parancsra épült a monda szerint

A monda úgy tartja, hogy László király a vadászat során megpillantott egy szarvast, ami emberi hangon szólt hozzá. Isten küldte hozzá egy angyalát ilyen módon, akit László térdre borulva megkérdezett, mi Isten kívánsága. A hírhozó így válaszolt: „Építs ezen a helyen templomot, hogy legyen miben imádjanak a népek. S ha majd felépült a templom, holtod után abban legyen testednek nyugodalma.”

Rejtélyes ereklyét őriztek itt

Somogyvárt több mint négy évszázadon keresztül lakták a szerzetesek és látogatták a zarándokok. Hogy mi lehetett az az értékes ereklye, amelyért fejedelmek és királyok is felkeresték, homály fedi. Egy elgondolás szerint eredetileg ott temették el Szent Lászlót, de az előkerült sír ehhez kicsi. „A sír a méretei miatt aligha lehetett valamely személy nyughelye, sokkal inkább ereklye, vagy ereklyék őrzésére szolgálhatott...” - írja a régész. Azt tartja elképzelhetőnek, hogy miután a király maradványait Nagyváradra szállították, a sírt leszűkítették, így nyerte el mai méretét. A francia szerzetesek magukkal hozhatták az anyakolostor számára oly fontos Szent Egyed valamely ereklyéjét. Ez magyarázná azt is, hogy 1113-ban III. Boleszláv lengyel uralkodó ide zarándokolt, hogy Szent Egyedhez imádkozzon.

A Szent László ereklye kutatásáról a kedden, november 30-án megjelenő Ripost7 hetilapban olvashatsz, keresd az újságosoknál és az egyéb árusítóhelyeken!