Pénzügyminiszter: a 10 millió forintos, kamatmentes gyorskölcsön a legsérülékenyebb vállalkozásokon segít

Varga Mihály arról is beszélt, hogy gazdasági újranyitási akcióterv intézkedéseinek, a kifizetett kormányzati támogatásoknak köszönhetően 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet idén Magyarországon.

Emlékeztetett, 2020 kétarcú év volt a magyar gazdaság szempontjából is: az első két hónap a tervek szerint alakult, 4 százalék körüli növekedéssel, majd márciustól óriási visszaesés következett, amire a magyar gazdaságpolitika azonnal reagált a járvány hatásaival leginkább sújtott szektorok támogatásával, adócsökkentéssel, bértámogatással, a beruházások ösztönzésével.

Varga Mihály aláhúzta, a kormány célzottá tette a segítségnyújtását, hogy a legsérülékenyebb ágazatok, különösen a turizmus és vendéglátás megfelelő támogatást kapjon. Emlékeztetett rá, hogy a vendéglátósokat már tavaly tavasszal több százmilliárd forinttal segítették, hogy felújításokat hajthassanak végre, amíg zárva kell tartaniuk. A kabinet ezt követően a járvány második hullámában újra lehetővé tette az állami bértámogatást, aminek köszönhetően a munkavállalói bérek 50 százalékát a kormány biztosítja – közölte.

A kormány a járvány kitörése után is nagyon fontosnak tartotta, hogy ne álljanak le a beruházások, ezért körülbelül 4000 milliárd forint értékben segítette a különböző ágazatokban zajló felújításokat, kapacitásbővítéseket. Ez jelenti a reményt erre az évre, hiszen ezek a beruházások idén és a következő években hoznak eredményeket – tette hozzá.

Varga Mihály emlékeztetett arra, a kabinet emellett adó- és járulékcsökkentéseket hajtott végre. Példaként említette a sérülékeny ágazatok terheinek elengedését és a szociális hozzájárulási adó mértékének további mérséklését, ami reményei szerint a jövőben is folytatódni fog. Most pedig a legsérülékenyebb kkv-k juthatnak akár 10 millió forintos, kamatmentes forráshoz.

Ismertette, a kormány a GDP 1 százaléka körüli, mintegy 400 milliárd forintos költségvetési hiányt tervezett 2020-ra, a koronavírus-járvány miatt azonban ez 8-9 százalékra, több mint 5000 milliárd forintra növekedett.

Az elmúlt évek fegyelmezett és szigorú államháztartási gazdálkodása és az államadósság jelentős csökkentése mindennek ellenére azonban lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány kezelése közben nem lehetett költségvetési akadálya az emberéletek megvédésének és a gazdaság újraindításának – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter közölte, tavaly az államadósság is növekedett, ugyanis a kormány nem engedhette meg magának, hogy emberéletek, vagy munkahelyek veszélybe kerüljenek.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy az államadósság devizaaránya nem változott, így az továbbra is 20 százalék alatt van, szemben 2010-zel, amikor még 50 százalék felett volt.

Elmondta, Magyarország a gazdaság tavalyi teljesítménye alapján az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el az 5-6 százalék közötti visszaeséssel. Voltak országok, ahol brutális mértékű visszaesés történt: Spanyolországban 11 százalék, Franciaországban 8 százalék feletti csökkenést mértek – tette hozzá.

A kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbítja a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közleményben Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kifejtette, a munkáltatók és a munkavállalók 2021. február 22-ig a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. Az átmeneti rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket – fűzte hozzá.

Emlékeztettek: a kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését.

A járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára. A távmunkában dolgozók tavaly nyár végén, ősz elején még mintegy 250 ezres száma részben a támogató szabályozásnak köszönhetően 2020 decemberére 400 ezer fölé nőtt – áll a közleményben.

A kormány rendelete értelmében a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak, ami mindkét fél érdekeinek érvényesülését segíti. Az előírás számos könnyítésre teremt lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítést fizethet, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékával – 2021-ben tehát 16 740 forinttal – járulhat hozzá a munkavállaló kiadásaihoz. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét – ismertette a tárca.

Az ITM szerint a cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljesítésében.