Összevissza zabáljuk az étrend-kiegészítőket, ezért lépnek a szakemberek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy érdekes online felmérést készített. A mintegy 500 fő részvételével lezajlott kérdőíves online kutatás a lakosság étrend-kiegészítő vásárlási és fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált. Az aktuális helyzetkép ismeretében a hatósági szakemberek egy, a fogyasztókat segítő útmutató összeállításán dolgoznak.

A kutatás révén a szakemberek többek között arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban.

A felmérésben másfél hónap alatt 508-an vettek részt, jellemzően hölgyek (70 százalék), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak. A válaszadók 85 százaléka vallott úgy, hogy napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73 százalék ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt.

A kérdőívből az is kiderült, jellemzően 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre. Legnagyobb arányban, 95 százalékban vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek. A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek.

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos állításoknál egyértelműen kiderült, mely kérdéskörökben kell hatékonyabban informálni a fogyasztókat. Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34 százaléka volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38 százaléka gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában.

A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100 százalékban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal. A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.

A vásárlás előtt 43 százalék nem néz utána az egyes hatóságok jogsértés listáin, hogy a termék fogyasztása biztonságos-e, 33 százalék tájékozódik, 24 százalék pedig szeretne utánanézni, de nem tudja hol talál erről információt.

A Nébih termékvisszahívásokról szóló oldaláról 52 százalék hallott már, 25 százalék nem, viszont érdekelné, 17 százalék ismeri és rendszeresen figyeli is, 6 százalék nem ismeri és nem is érdekli.

Egyértelmű többség, mintegy 90 százalék válaszolta azt, hogy érdekelnék a biztonságosabb étrend-kiegészítő vásárlást segítő tájékoztató anyagok, információk, melyeket 74 százalékuk online elérhető formában, 22 százalékuk pedig havi elektronikus hírlevélben szeretne látni.

A felmérésből kiderült, bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.