Orbán Viktor: Magyarország megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a ”Next Generation EU„ helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” – írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az elmúlt napokban külföldi sajtóorgánumoknak tett nyilatkozataiban az uniós Közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok visszavonásával fenyegetőzött, ha nem valósulnak meg az általa vizionált, a gazdák számára teljesíthetetlen zöld célok. Ezzel semmibe venné a társjogalkotó Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament több mint kétéves munkáját, és teljes bizonytalanságba taszítaná uniós termelők százezreit – közölte Nagy István agrárminiszter az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Nagy István úgy fogalmazott: Frans Timmermans ügyvezető alelnök úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös agrárpolitika (Kap) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet – jelezte a miniszter.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét, melyben a Kap is nevesítésre került azon uniós politikák között, amelyeket a Bizottság szerint a Zöld Megállapodás keretében újra kell gondolni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök megválasztását követően tartott székfoglaló beszédében azonban megerősítette, hogy a Kap-reformot a már meglévő bizottsági javaslat alapján kell lezárni – emlékeztetett a tárcavezető.

Nagy István szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a COVID-19 járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. Az eddigi jelek szerint Timmermanst teljesen hidegen hagyja a mezőgazdaság. Ennek ékes bizonyítéka, hogy teljes mértékben semmibe veszi a tagállamokat. Hivatalba lépése óta egyetlenegy alkalommal vett részt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, akkor bevezető beszédét követően egyéb elfoglaltságra hivatkozva egyetlen miniszteri hozzászólást sem meghallgatva, sietve eltávozott. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget. Megfogalmazódik a kérdés, hogy Timmermans alelnök úr milyen jövőképet szán az európai termelőknek? - áll a közleményben, amelyben azt is írják, hogy az idén tavasszal nyilvánosságra hozott, termőföldtől az asztalig és a biológiai sokféleségről szóló stratégiáknak lehetőséget, és nem teljesíthetetlen terhet kell jelenteniük az európai gazdák számára. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések ambíciószintje között. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra – mutatott rá Nagy István. A növényvédőszerek használatának felére csökkentése, vagy az összes mezőgazdasági terület 25 százalékának kötelezően ökológiai termelésbe vonása 2030-ig teljesíthetetlen követelmények, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nemcsak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. A tagállami kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kellene venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket. Timmermans szerint a Kap egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élelmiszerért.

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll – jegyezte meg Nagy István. Hozzátette: akkor, amikor nemcsak az Európai Uniót, hanem az egész világot a koronavírus-járvány sújtja, rendívül felelőtlen magatartás a Bizottság ügyvezető alelnöke részéről, hogy a médián keresztül azzal fenyegetőzik, hogy a Bizottság visszavonja Kap javaslatait. A Bizottságnak – és így Frans Timmermansnak is – tiszteletben kell tartania a Tanács álláspontját, amely 27 tagállam közös, több mint kétéves demokratikus erőfeszítésének eredménye. Bízunk benne, hogy a Bizottság az előttünk álló tárgyalások során felelős módon fogja elősegíteni a megállapodást, amely megtalálja a megfelelő egyensúlyt a gazdák versenyképessége és a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesülése között - tett hozzá az agrárminiszter. Az elmúlt hónapokban minden uniós polgár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az európai gazdáknak ebben a rendkívüli helyzetben nem fenyegetésre, hanem inkább köszönetnyilvánításra van szükségük – emelte ki Nagy István.