Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban fogadta Teodórosz Terzopulosz görög rendezőt, a Színházi Olimpia alapítóját, illetve Valerij Fokin orosz színházi rendezőt. A megbeszélésen áttekintették a 2023-as Színházi Olimpia terveit, amelynek Magyarország ad otthont.
Ez a találkozó azért is különösen fontos, mert a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát Magyarország nyerte el, így a két év múlva esedékes esemény egyedülálló alkalom hazánk regionális szintű kulturális szerepének erősítésére.
A görög és az orosz rendező a most zajló VII. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra érkezett Magyarországra. A Nemzeti Színház 2014 óta szervezi meg ezt az eseményt, amelynek hétéves sikertörténete rámutat a magyar színházművészet világszinten is kiemelkedő színvonalára és a magyar kultúrdiplomáciai kapcsolatrendszer nemzetközi beágyazottságára.
Fotó: Orbán Balázs / Facebook
Az eseménysorozat nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a világ minden tájáról idelátogató társulatok és előadások élénkítsék, gazdagítsák a hazai színházi szakmát, valamint a külföldi szakemberek megismerkedjenek a magyar előadásokkal, művészekkel. Az idei találkozón 12 ország 20 előadását tekinthetik meg az érdeklődők, emellett szakmai programokon való részvételre is lehetőség nyílik.
Mind a mostani esemény, mind a két év múlva megrendezendő Színházi Olimpia rámutat arra, hogy a színházi élet szellemi-kulturális szempontból kiemelkedően fontos Magyarországon, s ezt az adatok is tükrözik.
Fotó: Orbán Balázs / Facebook
A színházlátogatások száma korábban nem látott szintre emelkedett az elmúlt tíz évben, hiszen míg 2010-ben alig érte el a 4,6 milliót, addig 2019-re 8 millióra nőtt. Eközben az előadások száma tíz év alatt 95 százalékkal emelkedett.
Fotó: Orbán Balázs / Facebook
Ami pedig a kormányzati támogatásokat illeti, idén 16 milliárd forinttal segítik a színházak működését, ami a tavalyinál közel 6 milliárd forinttal több, s ezt egészíti ki a független színházi szféra 1 milliárd forintos éves támogatása. 14,5 milliárd forintból eddig 5 színház fejlesztése zárult le, 8 további színház folyamatban lévő felújítására pedig 32,5 milliárd forintot fordítottak.
Az eseménysorozat nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a világ minden tájáról idelátogató társulatok és előadások élénkítsék, gazdagítsák a hazai színházi szakmát, valamint a külföldi szakemberek megismerkedjenek a magyar előadásokkal, művészekkel. Az idei találkozón 12 ország 20 előadását tekinthetik meg az érdeklődők, emellett szakmai programokon való részvételre is lehetőség nyílik – hívta fel a figyelmet az esemény fontosságára.
Mind a mostani esemény, mind a két év múlva megrendezendő Színházi Olimpia rámutat arra, hogy a színházi élet szellemi-kulturális szempontból kiemelkedően fontos Magyarországon, s ezt az adatok is tükrözik.
A világ legjobb színházai mutatkoztak be legutóbb a Nemzetközi Színházi Olimpián. 2019-ben Szentpéterváron.
A mai bejelentéssel Vidnyánszky Attila régi álma valósulhat meg: a tizedik MITEM lesz a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben. Az Olimpia alapítói és tanácsadó bizottságának tagjai – köztük Valerij Fokin, Theodoros Tersopoulos és Tadashi Suzuki – kezdetektől támogatták kandidálási szándékunkat
Színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére. Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe, eszmét cserélhetünk más országok színházaival. Ez egy jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen terveim szerint velük együtt fogadnánk a világ legjobb társulatait – mondta a Vidnyánszky Attila.
A legutóbbi 2019-es Nemzetközi Színházi Olimpiát két ország két városa, az ötmilliós orosz metropolisz, Szentpétervár, és egy japán falu, Toga – amely egyébként jelentős színházi központ – rendezte. A több hónapon át tartó színházi világeseményen tizenöt ország harminc színháza mutatta be előadásait. Magyarországot – az olimpiák történetében első hazai kőszínházként – a Nemzeti Színház képviselte. Szeptemberben a híres szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban kétszer is játszotta a teátrum a Rocco és fivérei című előadást.
Ahogy az ókori olimpiai játékokat a görögök találták ki, úgy az újkori színházi olimpia is görög találmány. Miként az ókori hellén világ legjobb sportolói Olümpiában versenyeztek, úgy az antik drámaírók Dionüszosz ünnepén Athénban mérték össze tudásukat. Huszonöt éve a jeles görög rendező, Theodoros Tersopoulos egyesítette az olimpiai eszmét a színházzal, és létrehozott egy olyan eseményt, ahol a világ legjobb színházi alkotói, társulatai találkozhatnak, és mutathatják be előadásaikat: a Nemzetközi Színházi Olimpiát. Alapítókként Tersopoulos társai a világszínház legkiemelkedőbb alkotói – az amerikai Robert Wilson, az angol Tony Harrison, a spanyol Nuria Espert, a japán Tadashi Suzuki, és a már elhunyt orosz Ljubimov, a német Heiner Müller és a brazil Antunes Filho – voltak.
Az első Olimpiát 1995-ben a görögországi Delphoi-ban rendezték, utána Japán (Shizuoka) következett, majd Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wrocław), aztán pedig India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es világesemény visszatért Japánba és Oroszországba, és először zajlott két országban párhuzamosan.
