Koronavírus: majdnem a duplájára emelkedett az új fertőzöttek száma

501 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 819 021 főre nőtt a beazonosított koronavírus fertőzöttek száma.

Elhunyt 2 beteg, így az elhunytak száma 30 143 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 781 138 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7740 főre emelkedett. 406 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 46-an vannak lélegeztetőgépen – írja a koronavírus.gov.hu.

Az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb.

A beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb.

A parlament kedden tárgyalt a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig történő meghosszabbításáról, melyre azért van szükség, , mert a járvány továbbra is jelen van, a delta vírusmutáns hazánkban is terjed, a sikeres védekezés érdekében a gyors cselekvőképességet továbbra is fenn kell tartani.

A kormány megkezdte a nemzeti konzultációból fakadó döntések meghozatalát is. A kormány alkotmányos védelmet kíván adni a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsonyabb adóknak és a nyugdíjaknak.

Emelett a kormány már dolgozik a gyermekes szülők adóvisszatérítésének részletszabályain is, összesen 1,9 millió szülő számára mintegy 600 milliárd forintos támogatást jelent a bejelentés.

A világon 229 517 471 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 707 807 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.

Az egyik legnagyobb japán gazdasági napilap Magyarország koronavírus-járvány elleni védekezését – Kína után – a világ második legjobbjának ítélte – mondta a belügyminiszter a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén.

Pintér Sándor előadásában bemutatta, hogy a Nikkei COVID-19 Recovery Index alapján – melyben a járványkezelés, az oltás és a koronavírussal összefüggő korlátozó intézkedések alapján rangsorolnak – az előző augusztusi harmadik helyezés után a szeptemberben kiadott legfrissebb listán Magyarország világszinten Szaúd-Arábiával közösen a második helyen áll Kína mögött.

A belügyminiszter a koronavírus-járvány időszakában tett kormányzati erőfeszítéseket áttekintő előadásában hangsúlyozta: korábban a vörösiszap katasztrófát leszámítva csak árvizek miatti regionális veszélyhelyzeteket kellett kihirdetni Magyarországon.

A kormányzati lépések közül Pintér Sándor kiemelte, hogy a magyar kabinet már 2020. január 29-én döntött az operatív törzs felállításáról, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csak másnap hirdette ki a népegészségügyi veszélyhelyzetet.

A belügyminiszter – áttekintve a járvány különböző hullámainak alakulását – kitért a gazdaságvédelmi – köztük a munkaerő megtartását, a hiteltörlesztés megkönnyítését, valamint a fokozottan érzékeny ágazatok megsegítését célzó – intézkedésekre, valamint az informatikai fejlesztésekre. Nagy segítségnek nevezte a hatósági házi karantén okostelefonos ellenőrzési lehetőségét.

Pintér Sándor arról is beszélt: több tervezett műtétet elhalasztottak a járványidőszakban, de a kormány döntést hozott arról, hogy a felhalmozódott műtétekre külön anyagi támogatást kapnak a kórházak. Reményei szerint egyes területeken még az év végéig, de máshol legkésőbb február végéig el tudják végezni ezeket a beavatkozásokat.

A belügyminiszter a legfrissebb napi járványügyi adatokat ismertetve felhívta a figyelmet a fertőzöttek számának emelkedésére és az oltások fontosságára.

A vakcinák jelentik az egyedüli megoldást és tudják megvédeni az emberiséget a világjárvánnyal szemben – jelentette ki felszólalásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján New Yorkban.

A tárca péntek hajnali közleménye szerint a külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, a koronavírus az egész bolygót megtámadta, beleértve annak valamennyi nemzetét és lakosát, így együtt is kell felvenni a harcot a világjárvánnyal szemben. Mint mondta, az egyetlen választ a vakcinák és így az immunizáció jelenti, így a sikeres védekezés elsősorban kapacitás kérdése. A világ teljes lakosságának beoltására képesnek kell lennie a nemzetközi közösségnek, amihez biztosítani kell, hogy a vakcinákat minél több helyen gyártsák.

Kiemelte: nem szabad ideológiai vagy politikai kérdésként kezelni a különböző vakcinákat, hiszen azok az életmentés eszközei. A nemzetközi, regionális és nemzeti hatóságoknak szakmai, tényeken alapuló eljárást kell folytatniuk az engedélyezések terén, kizárva minden egyéb szempontot.

Szijjártó Péter emellett hangsúlyozta, hogy a pandémia nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági krízist is eredményezett, ezáltal az elmúlt másfél évben 42 százalékkal csökkent globálisan a közvetlen tőkeberuházások értéke, a világkereskedelem forgalma pedig 5,3 százalékkal. Ennek kapcsán pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az államok előtt álló legfontosabb feladat a meglévő munkahelyek megőrzése és újak létrehozása.

Felszólalásában aláhúzta, hogy a családokra kiemelt figyelmet kell fordítani, ahogy ezt a magyar kormány is teszi, mivel a szülők kettős terhet viselnek. Egyrészt dolgozniuk kell, másrészt az óvodák és iskolák bezárása miatt gondoskodniuk kell a gyerekekről napközben is.

A világjárvány egy másik fontos következménye, hogy az élet egy jelentős része a virtuális térbe szorult vissza, így rengeteg tapasztalatlan felhasználó lépett fel az internetre, akik könnyű prédát jelentenek a kiberbűnözők számára – közölte a külügyminiszter. Majd hozzátette, a gazdasági bűnözők mellett a szélsőséges ideológiáktól és a szexuális propagandától is meg kell óvni a kiskorúakat. Ehhez pedig szerinte globális szintű szabályozásra lenne szükség.

Szijjártó Péter ezt követően az újabb tömeges migrációs hullámok veszélyéről beszélt. Kijelentette, hogy a járvány és a migráció ördögi kört alkothat, mivel minél több helyen jelenik meg a fertőzés, annál több ember indul meg, s minél többen indulnak meg, annál nagyobb a vírus további terjedésének veszélye. Így a migráció napjainkban már nemcsak kulturális és biztonsági, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában – hangsúlyozta a miniszter a közlemény szerint.

A nemzetközi közösség afganisztáni „kudarcával” kapcsolatban arról számolt be, hogy most a károk mérséklésére kell összpontosítani, és meg kell akadályozni, hogy a dél-ázsiai ország ismét a terrorszervezetek menedékhelyévé, illetve illegális bevándorlási áradatok kiindulópontjává váljon. Ez ugyanis szavai szerint közvetlen biztonsági fenyegetést jelentene a régióra és Európára nézve is.

Kiemelte, hogy egyes európai uniós vezetők hasonló hibákat követnek el, mint 2015-ben, felelőtlen nyilatkozatokat tesznek, hazájuk elhagyására buzdítják az afgánokat, noha látható, hogy a korábban érkezők társadalmi integrációja is megbukott. Eközben nincsenek tekintettel a térségbeli országokra, amelyek szerint az afganisztáni kihívásokat Afganisztánban kell megoldani.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország már eleget tett erkölcsi kötelességének, evakuálta mindazokat, akik korábban a magyar kontingensnek segítettek, másokat viszont nem fog befogadni Afganisztánból. A kormány a korábbiakhoz hasonlóan most is el fogja utasítani az esetleges kötelező befogadási kvótákat.

A segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, megfelelő körülményeket kell teremteni, és nem az ott élőket kell otthonuk elhagyására bátorítani. Magyarország például a Hungary Helps program keretében eddig mintegy 250 ezer keresztény hazatérését vagy helyben maradását tette lehetővé Afrikában és a Közel-Keleten – mondta.

A külügyminiszter végezetül kijelentette, hogy a koronavírus-járvány a sok nehézség mellett elhozta a jobb együttműködés reményét is a világnak, ehhez azonban pragmatikusabb, tiszteleten alapuló kapcsolatra van szükség Kelet és Nyugat között.