kulcsár edina
Klinikai vizsgálatokat folytatnak számos országban, valóban véd-e a koronavírus fertőzés súlyos következményeitől a BCG-oltás. A kérdés azért merült fel, mert azokban az országokban a legsúlyosabb a járvány, ahol a gyerekek nem kapnak vakcinát tüdőbaj ellen. Magyarországon az oltást szinte mindenki megkapta!
A tuberkulózis elleni BCG-oltás enyhíti a koronavírus tüneteit, bár nem véd ellene – állapította meg egy járványügyi tanulmány, ami nagy port kavart. Ennek igazolására klinikai vizsgálatok kezdődnek világszerte.
Amerikában és az olaszoknál sosem volt kötelező
Ez a magyarok számára azért nagyon izgalmas kérdés, mert Magyarországon a 65 év alattiak kötelezően megkapták ezt az oltást újszülött korukban, de az idősebbek többsége is óvodában vagy iskolában.
Tényleg megkönnyíti az oltás az új vírus elleni védekezést?
Tény: azokon a helyeken szedi legtöbb áldozatát a járvány, ahol a BCG-oltás nem kötelező, és egyelőre ott terjed és okoz halált kevésbé, ahol megkapták az emberek a vakcinát. Olaszországban és az Egyesült Államokban például sohasem volt kötelező BCG-oltási program, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Ausztráliában pedig csak ajánlott oltás. Közép-Kelet-Európában van oltási program, és Magyarország az egyetlen, ahol még hathetes kor előtt minden újszülött megkapja, iskolás korban pedig ellenőrzik a hatékonyságát. Japánban 1937 óta végeznek rutinszerűen BCG-oltást, náluk is az átlagosnál kevesebben halnak bele a fertőzésbe.
Elősegíti a gyulladásgátló anyagok termelődését
A tanulmány ezt azzal magyarázza, hogy a BCG-oltás nemcsak a tüdőbaj, hanem a koronavírus- és más felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védettebbé teszi a szervezetet, bár ennek pontos okát még nem tudják. Az állatkísérletek során a vakcina olyan gyulladásgátló anyagok termelődését segítette elő, ami bármilyen tüdőgyulladás ellen véd, érzékenyebbé teszi az immunrendszert. Most azt vizsgálják, hogyan változik az oltás hatására az immunsejt, és remélik, hogy ennek alapján megtalálják a koronavírus elleni vakcinát.
Müller Cecília azt mondja: ha beigazolódik, hogy a BCG-oltás valamelyest véd, akkor jó helyzetben vagyunk.
Egyelőre csak feltételezésről beszélhetünk, ami azon alapszik, hogy a veleszületett természetes immunitásunkat fokozza ez az oltás
– közölte az országos tisztifőorvos.
„Igazolt tényközlő adat nincs még a hatékonyságára, kísérleti stádiumban lévő kutatásról van szó. Ha a kutatóknak ez a feltételezése beigazolódik, akkor a magyar lakosság jó helyzetben van, hiszen 1953 óta minden magyar megkapta ezt az oltást.”
Merkely professzor: hiszek benne, de a védekezés fontos
Hiszek ebben annak ellenére, hogy bizonyított tények még nem támasztják teljesen alá
- fogalmazott óvatosan dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora is a TV2 Mokka című műsorában.
„Amit látunk, hogy Közép-Kelet Európa sokkal jobban teljesít a védekezésben, mint Dél- vagy Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok, sokkal kevésbé terjed a járvány. Ez köszönhető egyrészt a nagyon határozott és korai döntéseknek, a magyar lakosság fegyelmezettségének, de szerepet játszhat még az is, hogy a magyar emberek az oltás révén talán kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek. Látjuk, hogy például Olaszországban, Hollandiában, Kínában, Iránban, az Egyesült Államokban, ahol a BCG-oltás nem volt kötelező, mi történik. Az ausztrálok BCG-oltással próbálják felkészíteni az orvosok, szakdolgozók szervezetét a vírussal való találkozásra. Ennek a logikája az, hogy a védekezésben szerepet játszik az immunrendszer általános felkészültsége.”
Márpedig az oltásnak éppen az a lényege, hogy előkészítse a szervezet immunrendszerét egy adott kórokozó támadására.
Mint azt az orvosok is hangsúlyozzák: egyértelmű tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a BCG-oltás után kevésbé vagyunk fogékonyak a vírusra, ezért nem mondhatunk le a szükséges óvatosságról, a járványügyi intézkedéseket be kell tartani. De azért egy kis reménnyel tölthet el, hogy egy lépéssel előrébb vagyunk másoknál.
Mi az a BCG-oltás?
Magyarországon minden újszülött még a kórházban megkapja, sokaknak a karján látszik is a helye. A bőrbe szúrják, ahol hólyagocska alakul ki, ez körülbelül fél óra alatt eltűnik, legfeljebb enyhe pír marad. 2-4 hét múlva kis vörös csomó lesz az injekció helyén, gyakran pörkösödik vagy kis felszíni fekély képződik, ami 4 hónapon belül kis fehér heggel gyógyul. Ez az oltás véd a tbc-tüdőbaj ellen, a kórokozó által keletkezett gyerekkori gennyes agyhártyagyulladástól. Később, felnőttkorban nem véd teljesen a tbc-től, ezért fontos a tüdőszűrés.