Könyvtárba járnak a vakok és gyengén látók – egyre több a hangoskönyv

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Bodor Tibor Hangoskönyvtára idén 60 éves. Az elérhető 6500 műből ma már 4700 digitalizált, így elérhető számítógépen, vagy akár okostelefonon keresztül. A Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából „Hangomat adom” címmel tartottak rendezvényt csütörtökön délelőtt a Vakok Általános Iskolája Nádor-termében, ahol többek közt Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott köszöntötte a résztvevőket.

„A szervezet és a kormány között folyamatos az együttműködés, ennek köszönhetően akadálymentesítették a többi között a nemzeti ünnepeket és felújítják az egyesület több mint százéves székházát. Kormányzati támogatással a rekonstrukció a tervek szerint a jövő év végére készül el„ – hangsúlyozta. 2010 óta több mint duplájára nőtt a nagy fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek állami támogatása. Nyitrai Zsolt köszönetet mondott a hangoskönyvtár működtetőinek is.

Az esemény kapcsán nyilatkozott lapunknak dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke.

„A KSH kimutatása szerint Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember él. A különféle akadálymentesítésekért mi is igyekszünk tenni” – fogalmazott dr. Nagy Sándor, aki példaként a szövetségük hangos- és Braille könyvtárát említette.

„Idén 60 éves a Bodor Tibor Hangoskönyvtárunk. Kezdetben még szalagokra, majd magnókazettákra készültek a felolvasások, majd a '90-es években elindult a digitalizáció. A felolvasások ma már diktafon és számítógép segítségével készülnek„ – fogalmazott Nagy Sándor.

A szövetség elnöke megemlítette, hogy a könyvtáruk 6500 műből áll, ebből 4700 digitalizált már, így okostelefonra vagy számítógépre is le lehet tölteni.

„Látássérült tagjaink számára a könyvtár használata ingyenes, ha valaki nem tagja az egyesületnek, akkor a használathoz orvosi szakvélemény szükséges” – hangsúlyozta Nagy Sándor.

Az elnök azt is elmondta, hogy eddig már több mint 500 önkéntes, köztük humoristák, színészek olvastak föl nekik, forgalomban vannak náluk például Rudolf Péter hangoskönyvei is.

„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azok a könyvek, amelyek nincsenek fönt online térben, CD-n kölcsönözhetők, ám lesz majd egy sokkal fejlettebb eszköz, a hangoskönyv felolvasó, amire csak mi tudjuk majd feltölteni a tartalmat. Ez a megoldás azok számára lesz előnyös, akiknek nincs okostelefonjuk vagy idegenkednek a számítógép használatától„ – mondta lapunknak Nagy Sándor.

A Braille könyvtárukról szólva elmondta: itt jelenleg mintegy 1300 mű található, ám ezen a területen is várható technikai fejlődés.

„Egy Braille-kijelzőt tudnak majd a látássérültek csatlakoztatni a számítógéphez, amely megnyitja a könyv szöveges állományát és a kijelzőn ez Braille-írással jelenik meg. Ez folyamatban van, jelenleg is dolgozunk rajta” – fogalmazott Nagy Sándor, aki azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az uniós szabályok szerint a különféle digitális felületeket is úgy kéne kifejleszteni, hogy a látássérültek is tudjanak például ételt rendelni, elektronikus ügyeket intézni, ám ezen a területen még vannak tennivalók.

Braille-emlékérmeket adtak át

A csütörtöki eseményen a látássérült személyekért végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként ők kaptak idén Louis Braille emlékérmet az MVGYOSZ-tól: Prof. Dr. Csocsán Emmy, Németh Tamás, Prónay Beáta, Schiff Mónika és a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház dolgozói.