Kiderült az igazság: íme 10 könyörtelen tény a magyar médiáról

A magyarországi médiapiac helyzete nem csupán az ország határain belül, hanem a nemzetközi térben is állandó elemzések és viták tárgya. A Médianéző Központ elemzése tény-alapon vizsgálja és tíz pontban mutatja be a magyarországi médiapiac sokszínűségét.

1. Bárki könnyen hozzáférhet valamennyi hírforráshoz

A magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek.

Magyarországon a hozzáférés valamennyi hírforráshoz való széleskörűen biztosított, a 18 éven felüli lakosság 89,2 százaléka néz televíziót, 75,4 százaléka használ internetet, 50,7 százaléka hallgat rádiót, és 27,1 százaléka olvas nyomtatott sajtót. Emellett a felnőtt lakosság 66,6 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval, ami a legnépszerűbb közösségimédia-platform Magyarországon. A Kutatópont Műhely által megkérdezettek közel háromnegyede, azaz 74 százaléka legalább hetente, 47 százalékuk pedig napi fogyasztója a közösségi médiában megjelenő híreknek, 16 százalékuk számára pedig ez az elsődleges tájékozódási forrás.

2. Kiegyenlített: ugyanannyian fogyasztják a konzervatív és balliberális médiumokat

A magyar médiapiac kiegyensúlyozott: nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból, előbbi 84 százalékot, azaz 6,8 millió, utóbbi 83 százalékot, vagyis 6,7 millió embert jelent. Azok száma, akik egyaránt tájékozódnak mindkét oldal médiumaiból, majdnem hatmillió fő, azaz a választópolgárok legalább 75 százalékához garantáltan mindegyik politikai oldal nézete eljut.

3. Magyar tulajdonban

• A rendszerváltozással párhuzamosan jelentek meg a külföldi befektetők és kerültek évtizedekre domináns pozícióba a magyarországi médiapiacon.

• Mára döntő többségben, 95 százalékban magyar tulajdonú vállalatok birtokolják a hazai médiapiacot.

2014-ben a Sanoma érdekeltségeit a Central Csoport vásárolta meg, amelynek tulajdonosa a többek szerint balliberális kötődésű Varga Zoltán magyarországi milliárdos. A Centrál Médiacsoport Zrt. jelenleg is kiadója az egyik legnagyobb, milliós eléréssel rendelkező balliberális hírportálnak, a 24.hu-nak, de jelentős a piaci részesedése a közéleti és gazdasági HVG-nek is, amely a nyomtatott piacon és az online térben egyaránt jelen van.

Szintén 2014 után került magyar tulajdonba a hazai médiapiac egyik jelentős szereplője, a Mediaworks Hungary Zrt., amely portfóliójába megyei napilapok, gazdasági szaklapok, divat-, életmód- és bulvárlapok, valamint országos, közéleti napilapok és online portálok tartoznak, mint például Ripost, a Világgazdaság, a Magyar Nemzet vagy a Mandiner.

Az egyik legjelentősebb online portál, az Origo.hu is 2015-ben került magyar kézbe, miután a német Deutsche Telekom többségi tulajdonában lévő Magyar Telekom 2015-ben eladta azt a New Wave Media Kft.-nek.

• A legjelentősebb külföldi tulajdonosnak a német RTL Csoport és a svájci-német Ringier-Axel Springer számít.

4. Folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma

• Magyarországi médiaszabályozás liberális: bárki, bármikor szabadon és könnyen alapíthat médiumot, ennek főszabály szerint egyetlen feltétele, hogy bejelenti azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál.

• 2010-ben 33 balliberális médium működött Magyarországon, 2020-ra 48-ra emelkedett a számuk: mindössze 4 ilyen médium szűnt meg, miközben 19 új jött létre.

5. A balliberális médiumok is nyereségesek

• Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai – kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek.

• Egyedül a balliberális 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. képtelen – immár hagyományosan – fenntartható üzleti modellt találni magának.

6. Bárkiről és bármiről szabadon lehet írni

Magyarország alkotmányában és törvényeiben garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, a magyar médiapiac pedig meg is valósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is – hangsúlyozza a Médianéző Központ elemzése.

A média szereplői vagy az ott megnyilvánulók ugyanis előszeretettel közölnek olyan tartalmakat, amelyek sértik az emberi méltóságot, közösségek vallási meggyőződését, de még a hatalom erőszakos megdöntésére való felhívástól sem riadnak vissza. A Magyar Narancs balliberális hetilap Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolta a címlapján, a Népszava napilap Krisztus-karikatúrát jelentetett meg, a Mérce újbaloldali online portál pedig forradalomra felhívó publicisztikának adott teret. A Médianéző Központ megjegyzi: a konzervatív média ugyanakkor Soros György személyét és tevékenységét kritizálja előszeretettel.

7. Erős függetlenség

Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek, ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa amellett, hogy saját bevétellel rendelkezik, kizárólag az Országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve. Ez a gyakorlat az Európai Unió számos tagállamához képest is szigorúan eltávolítja a médiafelügyeletet ellátó intézményt a végrehajtó hatalomtól.

8. Súlyos szankciók

• A magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a konzervatív médiát, mint a balliberálist.

• A független médiahatóság 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető.

• A kiszabott pénzbüntetések 66 százalékát (357 millió forint) konzervatív, míg csupán 34 százalékát (183 millió forint) kellett balliberális médiumnak befizetnie.

9. Kormányzati tájékoztatás

A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, általában heti rendszerességű, úgynevezett Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös sajtótájékoztatója, amelyen a balliberális és jobboldali médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek.

A Médianéző Központ elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő köteles válaszolni.

10. Elfogultság itt és ott

A közszolgálati médiumok kormányok iránti politikai elfogultságát világ- és Európa-szerte folyamatos bírálatok érik. Magyarországon közpénzből két médiatípus működik: a közszolgálati média és az önkormányzatok sajtótermékei.

A Médianéző Központ kiemeli, hogy noha a legnagyobb figyelem általában az előző, azaz a közszolgálati médiára irányul, a 2019-es választás után, a főváros és kerületeinek nagy része, valamint a 23 magyarországi nagyvárosból tíz a politikai ellenzék felügyelete alá került, amely a legtöbb helyen főszerkesztőváltással járt, és az ellenzéki vezetésű városok közpénzből finanszírozott önkormányzati sajtótermékei a balliberális oldal értékrendjét és érdekei szerinti üzeneteket kezdtek megjeleníteni.