Évek óta véres terror a nyugat-európai karácsonyi vásárokon

POLITIK
Létrehozva: 2021.05.30.

Elképesztő titkot árult el Karikó Katalin: ezért izgult vakcinafejlesztés közben

Karikó Katalin világhíres tudós, a legismertebb, legnépszerűbb kutató, a 2021-es orvosi Nobel-díj egyik várományosa interjút adott a ma7-nek.

Kutatásról, barátokról és rosszindulatú főnökökről is beszélt ma7-nek adott interjúban, Karikó Katalin titkot árult el. Minden okkal történik az életben – vallja a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.

Fotó: MTI

Karikó Katalin amikor utoljára itt járt Magyarországon, tavaly februárban, nem gondolta, hogy ekkora méretű világjárvány lesz a koronavírusból.

„Őszinte leszek, nem gondoltam, hogy idejön, bár a kollégák között voltak néhányan, akik már akkor úgy vélték, ebből nagy baj lehet. A BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin volt az egyikük, ő azzal érvelt, hogy Vuhan egy hatalmas metropolisz, vasúti csomópont forgalmas reptérrel. Ő már tudta, óhatatlanul elterjed a vírus, főleg miután kiderült, hogy vannak olyan fertőzött emberek, akiknek nincsenek tüneteik, nem lesznek betegek, de terjesztik a kórokozót. Minden adott volt egy nagy járványhoz„ – mondta.

Kiderült: a Pfizer és a BioNTech együttműködése nem a koronavírus miatt kezdődött.

„2018 óta van közös vakcinafejlesztésünk, influenza ellen fejlesztettünk oltóanyagot. Az, hogy most influenzára vagy koronavírusra készítünk vakcinát, kis túlzással mindegy, nem tart soká átállni. Az alapok készen voltak, hogy az mRNS-alapú influenzavakcinát embereken is teszteljük” – ecsetelte Katalin.

Maga a technológia még sokkal régebbi, legalább 20 éve használják a rákkutatásban, ezért lehetett gyorsan fejleszteni vakcinát a koronavírus ellen. „Óriási tévedés azt hinni, a semmiből álltunk neki koronavírus-vakcinát fejleszteni, akár mi a BioNTechnél, akár mások. A koronavírus nem egy tudományos újdonság, 40 éve már konferenciákat rendeztek róla, az elsőt épp Németországban, 1980-ban. Azóta is van minden évben. A SARS- és a MERS-járványok idején, amit szintén koronavírus okozott, a tüskefehérjék nagy részét felderítették, nem volt gond rájönni, hogy jaj, hát ezt a betegséget is egy koronavírus okozza. Ezért lehetett ilyen gyorsan vakcinát fejleszteni„ - cáfolta meg a vakcinákkal kapcsolatos tévhitek háromnegyedét.

A közösségi oldalon is rendszeresen válaszol a felmerülő kérésekre, segít az embereknek.

„Tegnap például jött egy kérdés, Szegeden lakom, hol méressek a városban ellenanyag-szintet? Ilyennel én sem tudok mit kezdeni, de ha valaki a szüleiért, a gyermekéért, a kisbabájáért aggódik, annak megpróbálok segíteni.Higgye el, megértem, mit éreznek. A lányom várandósan esett át a fertőzésen, én is szülő vagyok, ugyanúgy izgultam.

Előfordul aztán, hogy szeretnék, de nem tudok segíteni. Hogy magyarázom el a valóságot annak, aki ír nekem, mert azt hallotta valahol, hogy a vakcina beépül a kromoszómájába? Ezt nem lehet megcáfolni, ha úgy hiszi el az egészet, hogy közben fogalma sincs arról, mi fán terem a kromoszóma. A végén csak arról van szó, kinek hisz az ember, nekem vagy annak, aki ezeket az ostobaságokat terjeszti. Gyakran megkapom, hogy génmódosított vegyületeket meg idegen genetikai anyagot juttatunk be a szervezetbe. Megpróbálhatom elmagyarázni, hogy a vírus RNS-ének csak egy kis darabkáját, a tüskefehérjét kódoló részt visszük be a vakcinával. Ez sem mindig segít, pedig mi fedeztük fel 2005-ben, hogy a szervezetbe bevitt RNS egyik alkotóelemét, az uridint pszeudouridinre módosítva elérjük, hogy az RNS ne okozzon gyulladást. Akkor még nem tudtuk, hogy az emberi mRNS is tartalmaz pszeudouridint, ezt csak tíz évvel később fedeztek fel.”

Minden a fénymásolónál kezdődött.

„Volt a tanszéki folyosó végén egy fénymásoló, ott álltunk sorba, akkor meséltem Drew Weissmannak arról, hogy már majd egy évtizede dolgozom messenger RNS-sel. Egyébként huszonnégy éven át kutattam a Pennsylvania Egyetemen, nagyon jó előadásokat lehetett hallgatni. Rendszeresen jártam ezekre, gyűjtöttem az információkat, tanultam, összegyűjtöttem azokat a terápiás alkalmazásokat, amelyeknél az mRNS-en alapuló eljárást használni lehet. Amikor a BioNTech-hez jöttem, egy jó vastag mappát hoztam magammal, mutattam, hogy ezek lennének az mRNS-technológia legjobb alkalmazási területei, ez az étlap. Jelenleg ebből nullát csinálunk! (nevet) Egy japán kollégámmal kerültem a céghez, próbáltuk megváltani a világot, bár nem beszéltünk németül, ő angolul se nagyon. Két évig dolgoztunk azon, hogy az, amit az egyetemen megcsináltunk, azt átültessük ipari viszonyok közé. Nem volt könnyű.„

De még sokáig senki nem adott pénzt erre, nem hittek a technológiában.

Most már emberek milliói vannak beoltva ilyen vakcinával és ismert lett Karikó Katalin. Nem jut mindenre és mindenkire ideje, de nagyon fontosak neki a magyar emberek.

„Nem véletlen, hogy a sajtónak is ritkán nyilatkozom, meg kell határoznom a prioritásaim, különben semmire sem jutna időm. Magyarországon is folyamatosan dolgozom, ugyanakkor ki kell használnom, hogy itthon vagyok. Meglátogattam a volt főnökömet Szegedről, Keszthelyi igazgató urat, aztán a középiskolai biológiatanáromat és találkoztam néhány régi baráttal is Kisújszálláson. Rengetegen keresnek, sajnos egész egyszerűen nincs időm mindenkivel foglalkozni, de próbálok segíteni. Decemberben megkerestek a Szabad Földtől, rá néhány napra a New York Times-tól. Egyikre volt csak időm, mondom akkor Szabad Föld, hadd tudják meg a magyar emberek, milyen az mRNS-vakcina, tájékoztassuk előbb őket. A Times-szal végül csak áprilisban foglalkoztam.”

De Karikó Katalint nem érdekli a népszerűség, csak dolgozik az eszmebarikádokon.

Pardi Norbi kollégámmal mindig azt mondtuk, amikor a laborba indultunk kísérletezni, „gyerünk az eszmebarikádokra!”, ezt a szókapcsolatot egyébként ő hozta magával Szegedről. Erről szól ez az egész! Éppen ezért tudok őszintén örülni mások felfedezéseinek, kíváncsi vagyok rá, érdekel. Nekem soha nem az volt a célom, hogy hosszabb legyen a CV-m vagy vastagabb a pénztárcám. Voltam nagyon mélyen is. Amikor lefokoztak, nem keseregtem sokáig, örültem a szabadságnak. Később volt olyan, hogy arra jöttem haza egy konferenciáról, hogy a laboromat átrendezték, a cuccaimat kipakolták a folyosóra, már megvolt, ki viszi el a székem. A Harcosok klubja című filmben mondják, ha mindent elveszítesz, nincs vesztenivalód. Én is így álltam hozzá. Csak arra koncentráltam, amin tudok változtatni. Hogy a másik fizetésemelést kap, saját labort, azon miért stresszelném magam, az teszi tönkre az embereket. Tudom, mennyire nehéz ilyen környezetben dolgozni. A saját csapatom is arra ösztönzöm, hogy ne értem vagy a BioNTech-ért dolgozzanak, hanem saját magukért, azért mert tudni, látni, megismerni akarnak.„

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek