Fontos változásokat vezettek be a magyar boltokban

Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a nem előrecsomagolt, friss vagy hűtött sertéshús értékesítésekor már január 15-e óta fel kell tüntetni az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási helyét is.

Július 15-étől újabb termékköröknél teszik kötelezővé a származási információk jelölését, a húsok esetében a juh, a kecske és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.

A nem előrecsomagolt, Magyarországon termesztett zöldség és gyümölcs esetében pedig nem elég a származási országot szövegesen feltüntetni, de július 15-től az országzászlót is meg kell jeleníteni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a jelölések segítik a fogyasztót a tudatos vásárlásban, és amikor magyar áru mellett döntenek, akkor a minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságot és az ellenőrzött terméket választják. Döntésükkel a magyar gazdaságot is erősítik, és „a magyar gazdák sorsa a tudatos vásárlók kezében van”. Az Agrárminisztérium mindent megtesz, hogy segítse a fogyasztókat a tudatos vásárlásban, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet rámutatott az önellátás készségének fontosságára.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára köszönetét fejezte ki a tárca támogatásáért, és felidézte: a baromfiágazat 2019-ben mintegy 700 ezer tonna húst termelt. Beszámolt arról is, hogy felmérésük szerint a Covid-járvány következtében 24 500 tonna húst kellett lefagyasztani, a tárolókapacitások gyakorlatilag megteltek, június óta azonban – ha lassan is – a készletek elkezdtek fogyni.

Emlékeztetett arra is, hogy az ágazat életben tartására, a károk enyhítésére többféle támogatás áll rendelkezésre a termelők és a feldolgozók számára, emellett hitel- és garanciakonstrukciókat is kialakított a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára. Molnár Györgyi reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem áll meg, és kiterjeszthető lesz további termékekre, így például az étkezési tojásra.

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a szakma örömmel vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében bevezetik az országzászlós megjelölést. Emlékeztetett: Magyarországon évente közel 2 millió tonna zöldséget állítanak elő és mintegy 8-9 ezer tonna gyümölcsöt. Ennek 50 százaléka friss piaci termékként értékesül. Beszélt arról is, hogy a járvány megmutatta, mennyire fontos, hogy szezonálisan, lehetőség szerint legtöbb zöldség-, gyümölcsfajból önellátó tudjon lenni az ország. A FruitVeb elnöke szintén kiemelte, hogy az új jelölés azonnal tudja orientálni a vevőt, mert a zászlónak figyelemfelhívó ereje van.

Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy ez további termékkörökkel bővül. A fogyasztói tudatossággal kapcsolatban elmondta, hogy egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték arányát, egy felmérés szerint pedig az áruházláncokban 80 százalék fölött van a magyar termékek részaránya.

Az igazgató köszönetét fejezte ki a magyar termelőknek és a beszállítóknak, és méltatta a hazai összefogást a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.