INSIDER

Elképesztő, hogyan készült a tettes a békásmegyeri óvónő megölésére

Többször megpróbált öngyilkos lenni a börtönben az a 69 éves férfi, aki Békásmegyeren kivégzett egy köztiszteletben álló óvónőt. A férfi első tárgyalását szerdán a Fővárosi Törvényszéken tartották, ahol meglepő dolgokat állított.

Furcsa, de az áldozat családtagjai közül senki nem jött el, amikor először jelent meg a bíróságon L. József, aki tavaly meggyilkolta a békásmegyeri Virág utcában A. Hajnalt, a köztiszteletben álló óvónőt.

Elvesztette a feleségét, ami miatt összeroppant

A 69 éves gyilkos lánya, és az 56 éves áldozat fia jegyben jártak, és be is költöztek a lány családjának otthonába. A nyugdíjas tettes nem sokkal korábban veszítette el rákos feleségét, és nem tudta elviselni, hogy a lánya máshoz költözik.

- Először, amikor a feleségem még élt, nálam lakott Julika és Ákos

– mondta a bírónak L. József.

– A feleségem beteg volt, én hónapokig ápolgattam. A fiatalok pedig nem is törődtek vele. Ákos például az ételét is odaégette, pedig tudta, hogy mennyire fontos, hogy a feleségem egyen! Haragudtam rá, de nem vitatkoztunk soha. Amikor meghalt a kedvesem, nem tisztelték az emlékét… Kis idő múlva elköltöztek a lányomék, de szerettem volna, ha visszajönnek. Egyszerűen képtelen voltam egyedül feldolgozni, hogy a feleségem meghalt… - így próbálta magyarázni a magyarázhatatlant, a brutális gyilkosságot a 69 éves nyugdíjas.

Fenyegető levelet küldött lánya barátjának

Egyre csak gyűlt az indulat L. Józsefben. Mivel a fiút semmirekellőnek és haszontalannak tartotta, egy levélben meg is fenyegette. A levelet a bíró fel is olvasta a tárgyaláson. Többek között azt írta a férfi: „lecsapok rád!”, illetve „Tudod… Minden házba be lehet jutni!”.

- Lusta volt, és alig keresett valami pénzt az óvodában, ahol dolgozott

– mondta Ákosról, lánya kedveséről a vádlott. Ákos ugyanabban az óvodában dolgozott, ahol az édesanyja, akit „kivégzett” L. József.

- Azt akartam elérni, hogy Ákos végre észhez térjen és kezdjen normális életet élni. A fenyegetéseket nem gondoltam komolyan, hiszen Juli szereti őt, őt nem akartam bántani, mert akkor a lányomat bántottam volna – magyarázkodott a vádlott, aki megölte Ákos édesanyját...

„Abban reménykedtem, hogy a lányom visszajön hozzám!”

József tudta, hogy azzal bánthatja leginkább Ákost, hogy elveszi tőle szeretett édesanyját. Ahogy a megírta, L. József megtudta, hogy lánya és annak párja a fiú családjához költöztek. A gyilkosság napján hajnalban érkezett autójával a békásmegyeri Virág utcába, ahová vitte magával a megtöltött sportpisztolyát is.

„A nagyobbik lányomtól tudtam meg, hogy Julika Ákos szüleihez költözött

– mondta József.

– Én mindvégig abban reménykedtem, hogy majd visszajön hozzám, hiszen engem is szeretett. Amikor kiderült, hogy Hajnalkáékhoz költöztek, olyan érzésem volt, mintha átdöfték volna a szívemet. Útnak indultam hajnalban az autómmal. Magamhoz vettem a sportpisztolyom mellett néhány fecskendőt és halálos adag morfiumot, valamint inzulint is.”

Négy golyót lőtt az óvónőbe

Hajnalka, aki éppen az óvodába indult, ahol dolgozott, a házából kilépve találkozott L. Józseffel, aki nagyon zaklatott volt.

- A Virág utcáig hajtottam és megálltam Hajnalék háza előtt

– folytatta József.

– Itt akartam öngyilkos lenni, de megláttam, hogy az egyik szobában felkapcsolják a lámpát, és kilép az ajtón Hajnalka. Én az autómmal messzebb leparkoltam, majd visszasétáltam hozzá. Kipattantam az autóból és egy levélre hivatkozva, amit átadnék nekik, megállítottam. A következő, amire emlékszem, hogy felemelem a fegyvert és négyszer rálövök. Ezután a nagy csendre emlékszem. Remegni kezdtem és gyorsan beszálltam az autóba. Néhány utcával később megálltam és megszúrtam magam az inzulinnal…

A férfi pisztolyában volt egy ötödik golyó is, de azzal nem végzett magával, és az inzulint is rossz helyre szúrta, így enyhe rosszulléttel megúszta az öngyilkossági kísérletét, aminek komolyságát sokan vitatják is.

Már két hónapja figyelte a helyszínt

József a vallomását megtörten azzal kezdte, hogy megbánta, amit tett és elnézést kért mindenkitől. Állítja, hogy nem tervelte ki a tettét, de ezt sok minden cáfolja: például a szomszédok már nyáron, két hónappal a novemberi gyilkosság előtt is többször látták, ahogy megfigyeli a helyszínt, az óvónő és családja házát – akkor, amikor még nem is költözött ide a lánya a kedvesével. A fenyegető levelek is arról árulkodnak, hogy rosszat forgatott a fejében, mint ahogy az is, hogy pontosan ismerte az asszony szokásait, reggeli útvonalait, pontosan tudta, mikor kell hajnalban odamennie, hogy egyedül találkozhasson vele – és töltött pisztolyt vitt a találkozóra…