Megszólalt a szakértő: meglepő, hogy a javuló eredmények mellett is mennyi élelmiszer vész kárba

„A fogyasztás bővülése mellett is sikeresek az élelmiszer-pazarlás elleni kezdeményezések Magyarországon” – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Erdős Norbert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira hivatkozva üdvözölte, hogy a belföldi háztartási élelmiszer-hulladékmennyiség fejenként 68 kilogrammról 65 kilogrammra csökkent 2016 és 2019 között.

Igaz, ez még mindig jelentős, ám az uniós átlag ennél is több, meghaladja a 70 kilogrammot, a leggazdagabb tagállamoké a 130 kilogrammot is. A 46 millió tonnás európai hulladékmennyiségből Magyarország 1,8 millió tonnával részesedik, ami csaknem félmillió ember élelmiszerszükségletét fedezné.

Az élelmiszer-hulladék ráadásul az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő is, világszinten a legnagyobb országok kibocsátásával vetekszik – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a kormányzati kezdeményezésre létrehozott, idén 5 éves Maradék nélkül! program is hozzájárulhatott a belföldi élelmiszer-pazarlás mérséklődéséhez. A megelőző intézkedések az érintettek megkérdezését követően jogi szabályozással folytatódhatnak – közölte.

Erdős Norbert szerint némi körültekintéssel is meg lehet előzni, hogy az élelmiszerek a szemétbe kerüljenek.

A hűtőszekrényben például megfelelő beállítást, a zöldségek és gyümölcsök számára pedig megfelelő helyet kell választani. Vásárláskor érdemes a magyar kínálatot keresni, hiszen a távolról szállított termények érési folyamata teljesen más, a fölösleget pedig el lehet adományozni – hangsúlyozta.

Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap az ENSZ kezdeményezésére jött létre, az elsőt tavaly tartották ugyanezen a napon. A Magyarországon képződő élelmiszer-hulladék mennyiség harmada a háztartásokból kerül ki.