kulcsár edina
A legendás kertészmérnököt tavaly július 14-én helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.
Bálint György Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 100 éves korában halt meg, de a sírja nem olyan, amilyet ő szeretett volna magának.
Az ország kertésze az szerette volna, ha a hamvait beleszántják abba a földbe, ami az apjáé volt, ahol felnőtt és ami őt is azzá tette, amivé lett.
A felesége ragaszkodott hozzá, hogy kijárasson a sírjához, ezért a Fiumiei úti sírkertbe temették el.
A sírköve jelképes: egy földszínű szikladarab, rajta könyvvel. A föld a kertészt, a könyv az írót szimbolizálja.
Meglepődtünk a látványon, ugyanis Bálint gazda sírja tavaly teljesen másként nézett ki.
Bálint Györgyöt mindenki Bálint gazdaként ismerte. Tisztelte és szerett az egész ország. Az ország kertésze tavaly június 21-én életének 101. évében a koronavírus következtében távozott az élők sorából. Többszázan kísérték utolsó útjára, özvegye, gyerekei, unokái és dédunokái, valamint barátai és tisztelői a Fiumei úti sírkertben. A megható szertartás során az atya az élet szépségét méltatta, hogy bár Bálint gazda rengeteg szörnyűséget élt át, ám az utolsó lélegzetvételéig jó ember maradt. Az ország kertésze különleges és izgalmas életutat tudhat maga mögött, utolsó éveiben pedig megbékélt az elmúlás gondolatával. Háromévesen kísérte el először az édesapját egy gabonamezőre, és az ott látott mozdulatok örökre meghatározták az életét. A szüleivel rendkívül szoros volt a kapcsolata, de kettejük közül is az édesapjával találta meg leginkább a közös hangot – a hasonló érdeklődésnek köszönhetően. „Én olyan szerencsés gyerekkort éltem meg, hogy négy anyám volt. Az édesanyám, a két nővérem, akik több, mint tíz évvel idősebbek voltak nálam, és a családunk házvezetőnője, aki harmincöt évig volt velünk” – mondta el 2016-ban Joshi Bharatnak. Bálint György 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián, a háború azonban őt sem kímélte. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával szökött meg, éppen egy nappal a tábor felszabadulása előtt. Első feleségével közvetlenül a háború után házasodtak össze, egy évvel az esküvő után meg is született a fiuk, a ma 73 éves János. Nem tudtak azonban együtt élni, túlságosan különbözően látták a világot. Válása után egy elvált asszonnyal, Edittel esett szerelembe, akivel 35 éven át éltek boldogságban. 23 évvel ezelőtt összetalálkozott a harmadik, utolsó feleségével, a nála 27 évvel fiatalabb Antóniával, akivel megismerhette, hogy a szerelem valójában kortalan. Második felesége ekkor már súlyos betegségben szenvedett, Antónia azonban átsegítette Bálint Györgyöt ezen a nehéz időszakon. Élete utolsó éveiben sem tétlenkedett: saját maga kezelte a közel félmillió rajongót számoló Facebook-oldalát, ahol rendszeresen megosztotta a kertápolással, mezőgazdasággal kapcsolatos cikkeit. A haláltól nem félt, az élet részének tekintette. Élete végéig tevékenyen élte a mindennapjait, egyetemistáknak tartott előadást, sokat kertészkedett. Három évvel ezelőtt a Ripost interjújában elárulta, hogy élete alkonyán leginkább már az elmúlás gondolata foglalkoztatja. „Az elmúlás gondolata érdekel leginkább. Tényleg kevesen érik meg ezt a szép kort. Azt hiszem, teljesítettem, amit rám szabott az élet, és véghez vittem mindent, amit elvártak tőlem. Elfogadom, ami következik, és nem tiltakozom ellene, már felkészültem a halálra” - mondta el a Ripostnak.